Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pixabay

A kevés alvás bizonyítottan elbutuláshoz vezet

Tudósok azt is megmondják, mennyi a határ, amennyit aludni kell.

Hat óra vagy annál kevesebb éjszakai alvás 50-60 éves korban növelheti a demencia kockázatát egy brit tanulmány szerint, amelyben nyolcezer felnőttet követtek több mint 25 éven át.

A Nature Communications című folyóiratban közzétett kutatási eredmények kimutatták a demencia 20-40 százalékkal magasabb kockázatát azoknál, akik éjszaka hat órát vagy kevesebbet aludtak, szemben azokkal, akik hét órát.

A kutatásban

7959 brit egészségi állapotát követték 1985-től kezdve. A résztvevők fele maga jelentette az alvás hosszát, mintegy 3900 résztvevő órát is viselt éjszaka,

amely megerősítette az alvás mennyiségét.

A Londoni University College és a francia egészségkutató intézet, az INSERM tanulmányának szerzői kiemelték, hogy bár az adatok egy hosszútávú megfigyelésen alapultak és kimutatták a kapcsolatot az alvás és az öregkori demencia között, ok-okozati összefüggést nem bizonyítottak.

A kutatók azt is feltárták, hogy

30 százalékkal nagyobb a demencia kockázata azoknál, akik 50-70 éves koruk között rendszeresen kevesebbet alszanak,

függetlenül szív- és érrendszeri, anyagcsere- és mentális problémáiktól, amelyek a demencia ismert tényezői.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente mintegy 10 millió új demenciás esetet - köztük Alzheimer-kórt - jegyeznek fel világszerte, és a széttöredezett alvás közös tünet.

Egyre több új kutatás feltételezi, hogy a demencia megjelenése előtti időszak alvási szokásai szintén hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Az alvási idő hossza a 65 évesek vagy annál idősebbek körében kapcsolatban áll a demenciával, de azt nem tudni, hogy ez a kapcsolat fennáll-e a fiatalabb korcsoportok esetében - közölték a kutatók.

Jövőbeli kutatásokkal megállapíthatják azt, hogy az alvási zavarok kiküszöbölésével megelőzhető-e a demencia - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×