Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás második adagjai oltáshoz előkészítve Kasza Beáta háziorvos kunszállási rendelőjében 2021. március 18-án.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Nyolcszor nagyobb a vérrögösödés rizikója koronavírus után, mint az AstraZeneca vakcinája miatt

A betegséget követő agyi vénás trombózisok harmada harminc év alatti betegeknél következik be egy kutatás szerint.

Egymillió koronavírus-fertőzöttből 39 esetében alakult ki trombózis, míg az AstraZeneca vakcinájának beadása után egymillióból 5 embernél – írja a Sky News.A koronavírusos betegek esetében felfedezett rizikó nagyjából háromszorosa annak, mint egy vírusfertőzés után átlagosan.

Oxfordi kutatók úgy találták, hogy valószínűsíthetően az AstraZeneca – és a Johnson,&Jonhson – oltását követően előforduló esetek hátterében az adenovírus mint vektor használata állhat. Trombózis ugyanakkor az mRNS-oltások, azaz a Pfizer és a Moderna vakcinájának felvétele után is kialakulhat: egymillió emberből négy esetében van meg a veszély. A számok azt mutatják, hogy a fenti oltások mindegyikének esetében tizedakkora a rizikó vérrögök kialakulására, mintha valaki koronavírussal fertőződne meg.

Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem professzora kutatásuk eredményét a következőképp értékeli: "Két fontos megállapítást tehetünk: először is az új koronavírus megnöveli az agyi vénás trombózis kialakulásának kockázatát, a vérrögösödést is hozzáadva a fertőzés okozta problémák közé. Másrészt pedig

a koronavírus okozta rizikó a vérrögök kialakulására sokkal jelentősebb, mint amit az oltások jelentenek,

még a harminc év alattiak körében is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, amikor az előnyöket és a hátrányokat latolgatjuk" – fogalmazott.

Az egyetem egy másik professzora, John Bell szerint a vérrögökhöz vezető recept a koronavírus-fertőzés.

"Ha nem oltatjuk be magunkat, el fogjuk kapni a koronavírust, és ha elkapjuk, nagyon nagy esélyünk van vérrögök kialakulására" – mondta el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×