Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Pixabay.com

Gagarin után hatvan évvel oroszok és amerikaiak együtt mennek az űrbe

Elstartolt Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra az emberes űrrepülés kezdetének 60. évfordulója alkalmából Jurij Gagarinról elnevezett Szojuz űrhajó, fedélzetén háromfős legénységgel.

Az Oleg Novickijt és Pjotr Dubrovot, az orosz Roszkoszmosz, valamint Mark Vande Heit, az amerikai NASA űrhajósát szállító Szojuz Msz-18-as űrhajó ultrarövid, kétfordulatú pályát követve, várhatóan 3 óta 25 perc repülés után, közép-európai idő szerint 13 óra 07 perckor csatlakozik a Nemzetközi Űrállomás Raszszvet moduljához.

Az állomáson jelenleg két orosz kozmonauta, Szergej Rizsikov és Szergej Kugy-Szvercskov, négy amerikai asztronauta, Kathleen Rubens, Michael Hopkins, Victor Glover, Shannon Walker, valamint egy japán űrhajós, Nogucsi Szoicsi tartózkodik. A legénység utóbbi négy tagja tavaly októberben, a SpaceX Crew fedélzetén érkezett a Föld felszíne fölött mintegy 400 kilométeres magasságban keringő objektumra.

A Gagarin legénysége a tervek szerint 191 napot tölt majd a világűrben, mintegy félszáz tudományos kísérletet fog elvégezni és kétszer végez majd munkálatokat az űrbe kilépve, az új Nauka többfunkciós modul fogadásakor. Az űrállomás jelenlegi lakói közül hárman jövő héten térnek vissza a Földre.

A világ első űrhajósa, Jurij Gagarin 1961. április 12-én startolt el Bajkonurból a Vosztok-1 fedélzetén. 108 perces repülésének évfordulóját az űrhajózás napjaként ünneplik meg Oroszországban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×