6 °C
Kevesebb vízi radar, hajóforgalom és építkezési zaj: ami az embereknek nem feltétlenül hozott pozitív fordulatot, az a bálnák életében nem várt békességet jelent. A koronavírus-járványnak köszönhetően nyugodtabbá és csendesebbé váló vizek Ari Friedlaender amerikai tengerbiológus és ökológus szerint pozitív változást jelentettek.
A kutató a bálnákból vett hormonminták segítségével vizsgálja, hogyan változott az állatok stresszszintje a pandémia idején – számol be az NBC. Ari Friedlaender szerint azért jelentős az, hogy nagyobb a csend az óceánokban, mert így könnyebben tudnak egymással kommunikálni a bálnák, és egyszerűbben tudják az élelmet is megtalálni.
"Azzal, hogy az emberi tevékenység keltette zaj szintje csökkent, a bálnák testében a stresszhormon szintje is alacsonyabbá vált" – mondja a tengerbiológus, aki szerint
a stressz éppen úgy hat a bálnákra, ahogyan ránk,
emberekre. Megváltozik viselkedésük, fizikális és mentális teljesítményük romlik, ráadásul a tartós stressznek hosszú távú hatásai is lehetnek egészségükre.
"Stressz hatására a bálnák kevesebb utódot hoznak világra, mint egyébként tennék. Ennek következtében a bálnaállomány nem nő olyan mértékben, ahogyan korábban" – magyarázza.
Van a pandémiának még egy olyan következménye is, amelyet a bálnákért aggódók örömmel fogadtak: a járvány segített felgyorsítani a kereskedelmi bálnavadászat végnapjainak eljövetelét. Ma már csak Izland, Japán és Norvégia él ezzel a gyakorlattal. Izlandon tavaly két cég is felfüggesztette a bálnavadászatot arra hivatkozva, hogy képtelenek lennének távolságot tartani munka közben. Az IP-Utgerd bálnavadász társaság ügyvezető igazgatója, Gunnar Bergmann Jonsson úgy nyilatkozott, soha nem is tér már vissza a vadászathoz, és a kereslet is csökken. Eva Björk Káradóttir, a húsavíki bálnamúzeum igazgatónője szerint egyértelmű a trend.
"Nem kell bálnára vadászni, nem kell bálnahúst enni. A 2000 után születettek generációja már nem akarja ezt"
– fogalmaz. Elmondása szerint az Izlandra látogató turisták azok, akik kíváncsiságból fogyasztani akarnak a bálna húsából, de a helyiek újragondolták kapcsolatukat az állatokkal.
"Beindult a turizmus, emberek érkeznek hozzánk a világ minden szegletéből. Új perspektíva nyílt meg előttünk. Idejében vettük észre, milyen gyönyörű a táj, amelyen élünk, milyen tiszták vizeink és hogy az embereket nagyon érdeklik a bálnák" – mondja.
Az emberek arra is rájöttek, milyen érzéketlen dolog végezni egy állattal, amely vadászat nélkül akár száz évet is élhet – mondja Heimir Hardarson hajóskapitány, aki hajóján bálnamegfigyelő utakra viszi az érdeklődőket. "Rájöttek, hogy többet érnek élve, mint holtan" – mondja. Persze az általa vezetett hajóutak is hatnak a bálnák életére, de ezek hatására az emberek inkább megvédeni akarják a bálnákat.
