Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Varsó, 2021. március 19.A brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó fiolák egy varsói kórházban 2021. március 19-én, miután egy újabb, 65 ezer adagból álló AstraZeneca-szállítmány érkezett az országba. Lengyelország folytatja az AstraZeneca-oltóanyag alkalmazását, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosnak minősítette az AstraZeneca-vakcinát.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

Új köntösbe bújt az AstraZeneca oltóanyaga

Az Európai Gyógyszerügynökség március 25-én hagyta jóvá a módosítást a cég kérésére.

Az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyag új neve mostantól Vaxzevria, jelentette be a döntést a svéd gyógyszerügynökség. A Brussels Times cikke szerint az oltóanyag összetétele semmiben nem változik, de a névváltoztatás mégis fontos, hiszen a vakcina csomagolása és a címkézése is megújul – tudósít a 24.hu.

A hírportál felidézi, hogy a brit–svéd vakcináról rengeteg szó esett mostanában. Bár az EMA még január 25-én hagyta jóvá, több EU-s tagállam nem engedélyezte egy ideig az idősek számára további adatokra várva. Tavasszal pedig sok országban teljesen felfüggesztették, miután több beoltottnál vérrög alakult ki, azonban a gyógyszerügynökség végül biztonságosnak találta a szert.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×