eur:
407.97
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az elkészült grbalpha kisműhold, tetején a gamma-detektorral.
Nyitókép: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Hírt adott magáról a magyar kisműhold

Pályára állt és működik a negyedik magyar kisműhold, a SMOG-1 – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A kisműholdat hétfőn bocsátották fel Bajkonurból, szerdán pedig sikeresen pályára állították. A magyar űreszközt a 32 kilogrammos olasz Unisat-7 műhold szerdán a kora délutáni órákban indította útjára egy automatizált kidobószerkezet segítségével öt másik kisműhold társaságában, 550 kilométer magasságban.

A közlemény szerint

a magyar műhold első jeleit csütörtökön éjjel a 0 óra 46 és 0 óra 56 perc közötti Magyarország feletti áthaladáskor több magyar rádióamatőr is vette, köztük a fejlesztőcsapat automatizált és távvezérelt földi műholdvezérlő állomásai.

A SMOG-1 minden alrendszere rendben működik, töltöttségi szintje 90 százalék feletti.

Az 5-ször 5-ször 5 centiméter méretű SMOG-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával készült. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A projekt- és start költségeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A műhold vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található műholdkövető állomás biztosítja. Az Érden található másodlagos földi vezérlőállomás mellett a világ számos rádióamatőre is követi a műhold útját és küldi az adatokat a fejlesztőkhöz. A műhold jeleinek vétele egyszerű eszközökkel bárki számára lehetséges, erről bővebb információ a projekt honlapján található.

A SMOG-1 fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember által keltett elektromágneses szennyezettségét (elektro-szmogot) vizsgáló műszer található. Másodlagos küldetése a műholdat érő ionizáló sugárzás szintjének vizsgálata egy totál ionizáló dózis mérő rendszer segítségével. A SMOG-1 újdonsága, hogy egy mágnesesen veszteséges anyagot alkalmaz, melynek célja a több mint 18 évre becsült pályaélettartam csökkentése annak érdekében, hogy minimalizálja a műhold aktív működése után az űrszemétként eltöltött időt.

A közleményben felidézik, hogy a 2013-ban indult SMOG projektben két repülő példány készült a műholdból, melyek közül az egyik korábban kapott startlehetőséget, így SMOG-P néven előkísérlete volt a jelenlegi missziónak. Az előfutár 2019. december 6-án indult, kategóriájában világelsőként működőképesnek bizonyult, majd 2020. szeptember 28-án, pályája végén, működő űreszközként a Föld légkörébe érve elégett és így sikeresen befejezte küldetését. Mérési eredményei alapján elkészült az első publikus, a Föld digitális földfelszíni TV sávú elektromágneses szennyezettségét ábrázoló térképe.

A sikeres pályáraállítással, a SMOG és ATL-1 műholdak műegyetemi fejlesztői csapata jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést tudhatja magáénak.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetésével, az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, valamint a Természettudományi Kar összefogásával kidolgoztak egy Magyarországon egyedülálló űmérnöki mesterképzési programot, melyre várhatóan 2022 februárjától várják a műszaki és természettudományi felsőfokú alap- vagy mesterképzéssel rendelkezők jelentkezését.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×