A kisműholdat hétfőn bocsátották fel Bajkonurból, szerdán pedig sikeresen pályára állították. A magyar űreszközt a 32 kilogrammos olasz Unisat-7 műhold szerdán a kora délutáni órákban indította útjára egy automatizált kidobószerkezet segítségével öt másik kisműhold társaságában, 550 kilométer magasságban.

A közlemény szerint

a magyar műhold első jeleit csütörtökön éjjel a 0 óra 46 és 0 óra 56 perc közötti Magyarország feletti áthaladáskor több magyar rádióamatőr is vette, köztük a fejlesztőcsapat automatizált és távvezérelt földi műholdvezérlő állomásai.

A SMOG-1 minden alrendszere rendben működik, töltöttségi szintje 90 százalék feletti.

Az 5-ször 5-ször 5 centiméter méretű SMOG-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával készült. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A projekt- és start költségeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A műhold vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található műholdkövető állomás biztosítja. Az Érden található másodlagos földi vezérlőállomás mellett a világ számos rádióamatőre is követi a műhold útját és küldi az adatokat a fejlesztőkhöz. A műhold jeleinek vétele egyszerű eszközökkel bárki számára lehetséges, erről bővebb információ a projekt honlapján található.

A SMOG-1 fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember által keltett elektromágneses szennyezettségét (elektro-szmogot) vizsgáló műszer található. Másodlagos küldetése a műholdat érő ionizáló sugárzás szintjének vizsgálata egy totál ionizáló dózis mérő rendszer segítségével. A SMOG-1 újdonsága, hogy egy mágnesesen veszteséges anyagot alkalmaz, melynek célja a több mint 18 évre becsült pályaélettartam csökkentése annak érdekében, hogy minimalizálja a műhold aktív működése után az űrszemétként eltöltött időt.

A közleményben felidézik, hogy a 2013-ban indult SMOG projektben két repülő példány készült a műholdból, melyek közül az egyik korábban kapott startlehetőséget, így SMOG-P néven előkísérlete volt a jelenlegi missziónak. Az előfutár 2019. december 6-án indult, kategóriájában világelsőként működőképesnek bizonyult, majd 2020. szeptember 28-án, pályája végén, működő űreszközként a Föld légkörébe érve elégett és így sikeresen befejezte küldetését. Mérési eredményei alapján elkészült az első publikus, a Föld digitális földfelszíni TV sávú elektromágneses szennyezettségét ábrázoló térképe.

A sikeres pályáraállítással, a SMOG és ATL-1 műholdak műegyetemi fejlesztői csapata jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést tudhatja magáénak.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetésével, az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, valamint a Természettudományi Kar összefogásával kidolgoztak egy Magyarországon egyedülálló űmérnöki mesterképzési programot, melyre várhatóan 2022 februárjától várják a műszaki és természettudományi felsőfokú alap- vagy mesterképzéssel rendelkezők jelentkezését.