eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az elkészült grbalpha kisműhold, tetején a gamma-detektorral.
Nyitókép: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Megkezdte űrbéli misszióját a különleges magyar műhold – videó

Űrbe indult az első magyar asztrofizikai kisműhold, mely az egész Földre kiterjedő gamma-műhold hálózat úttörője lehet.

Március 22-én, hétfő reggel kettő, egymástól független magyar tervezésű műhold is startolt Bajkonurból egy Szojuz 2.1-es rakéta fedélzetén. A két műhold ráadásul két független fejlesztés, bizonyítva, hogy hazánk aktív szereplőként vetette meg magát a világűrben.

A SMOG-1 kisműhold teljes mértékben a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztése. A GRBAlpha nevű kisműhold viszont egy magyar-szlovák-japán nemzetközi együttműködés keretein belül készült, melynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK). A műhold mérőműszerei is a Normafán, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének laboratóriumában készültek, a CSFK és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének együttműködésével. A GRBAlpha egyúttal az első magyar asztrofizikai műhold is, mely egy nagyszabású csillagászati műholdhálózat első kísérleti példánya lehet – olvasható a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont sajtóközleményében.

A magyar műhold szerelésének pillanatai a detektor kiolvasó moduljának rögzítése az adatgyűjtő egységhez.
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
A magyar műhold szerelésének pillanatai a detektor kiolvasó moduljának rögzítése az adatgyűjtő egységhez. Forrás: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A GRBAlpha egy 10x10x10 cm-es kockaműhold, mely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörések detektálásáról kapta (GRB: Gamma Ray Burst). A benne elhelyezett néhány dekagramm tömegű gamma-detektor, ha jól vizsgázik a bevetésen, később egy egész Földet körbevevő, több elemű műholdflotta tagjaira is telepíthető lehet. A kiterjedt műholdhálózat egy gammavillanás érzékelésre alkalmas földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, mely segítségével igen pontosan azonosítani lehet a gamma-kitörések forrását. A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsájtó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg lehet majd határozni, mivel ezek is bocsátanak ki gamma-kitörést.

(Az 52. percénél látható az indítás.)

„A projekt rendkívül jó példája a nemzetközi együttműködésnek, amelyben japán és magyar kutatók közösen egy olyan csillagászati műszert fejlesztenek kisműholdra, amely előtte csak nagy műholdakon repült” – nyilatkozta Masanori Ohno, aki a projekt miatt Japánból, Hirosimából költözött Budapestre. „Nagy kihívás volt a teljes detektort úgy megtervezni, hogy ebben a kis térfogatban is elférjen” – tette hozzá Mészáros László, aki többek közt a detektor mechanikai vonatkozásaiért felelős.

„A cézium-jodid kristály fóliákba való csomagolásánál és összeszerelésénél sokszor hihetetlenül óvatos kézi munkára volt szükség” – idézte fel a nehézségeket Jakub Řípa asztrofizikus. „Ehhez amúgy Ohno-szan origami-szaktudására is szükség volt” – mesélte a Sokolébresztő egyik adásában Werner Norbert, aki a projekt tudományos koordinációját segítette.

A világűrben keringő GRBAlpha a szombati nap során küldi az első jeleket, de a stabil kapcsolat kialakításához több nap szükséges még.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×