eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus: fontos kérdést tisztáznának a kutatók

Továbbra sem világos, hogy a diabéteszben szenvedők állapota miért súlyosabb, ha megkapják a Covid-19-et.

A Covid-19 és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggéssel kapcsolatos információkból hozott létre adatbázist a King's College London és a Monash Egyetem kutatócsoportja - adta hírül a medicalxpress.com.

Egyrészt azért hozták létre az adatbázist, hogy vizsgálják azokat a kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknek súlyosabb tünetei vannak Covid-19-ben és az átlagos népességhez képest gyakrabban halnak meg a benne, másfelől az adatbázis az egyre sokasodó bizonyítékokat is gyűjti, amelyek arra utalnak, hogy a Covid-19 következtében a betegeknél 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki.

A COVIDIAB elnevezésű adatbázist kifejezetten arra tervezték, hogy segítsen a kutatóorvosoknak megérteni a Covid-19 és a cukorbetegség közötti kapcsolatot. Az adatokat a betegektől gyűjtötték körülményeikre vonatkozóan, beleértve azt is, hogy újonnan alakult-e ki náluk a betegség. Fejlesztői szerint, ahogy egyre több ismeret gyűlik össze a Covid-19 hatásáról a diabéteszre, úgy nő majd egyre nagyobbra az adatbázis. Az adatbázishoz híradások szerint 350 orvos által nyújtott információkat katalogizáltak.

Továbbra sem világos, hogy a diabéteszben szenvedők állapota miért súlyosabb, ha megkapják a Covid-19-et. De az sem egyértelmű még, hogy a Covid-19 cukorbetegséget okoz. A pandémia kezdete óta számolnak be az orvosok arról, hogy Covid-19-pácienseiknél diabétesz alakult ki.

Az adatbázis anyagának elemzésével szeretnék megállapítani a kutatók, hogy a betegség szövődményei vezetnek-e a diabétesz kialakulásához.

Az orvosoknak tudniuk kell azt, hogy az ilyen betegeknél egyébként is kialakul-e cukorbetegség, prediabetikusak-e, azaz korai szakaszban tartott-e náluk a cukorbetegség és a Covid-19 indította be, vagy csak a koronavírus-fertőzés után alakult ki náluk hamar a betegség, pedig nem voltak hajlamosak a diabéteszre.

Néhány kutatóorvos arról számolt be a sajtónak, hogy a Covid-19 kétféleképpen okozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Egyfelől, ha a betegség a hasnyálmirigyet támadja meg, ez csökkenti az inzulinszint előállításának és szabályozásának képességét. Másfelől, amikor a Covid-19 gyulladásos reakciót vált ki a szervezetben, az befolyásolja a vércukorszint szabályozását a stressz hormonok felszabadulása miatt. Az is lehetséges, hogy egyes betegeknél cukorbetegség azért alakulhatott ki, mivel szteroidokat kaptak a Covid-19 kezelésére.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×