Kevéssel azelőtt, hogy a NASA a marsjáró landolásával várhatóan történelmet írna, a Perseverance projekt főmérnökével, Mohamed Abiddal közölt interjút a HVG. Ebből kiderült, a csütörtök este 10 óra körül landoló marsjárónak három fő feladata lesz a vörös bolygón, ebből az egyik: kutatni valaha volt lehetséges élet nyomai után (a leszállóhelyet, a Jezero-krátert, egy egykor talán létező folyó deltatorkolatát is így választották ki). A projekt egyébként annak a nagy vállalásnak a kezdete, hogy az ember személyesen is eljusson majd a Marsra.

Az űrszerkezet egyébként mintákat fog gyűjteni a bolygó felszínén, ezeket egy kijelölt helyre viszi, majd egy újabb dupla misszió fogja ezeket visszahozni a Földre 2031 táján.

A gép építésekor folyamatosan teszteltek minden alkatrészt és anyagot, de minden megoldást is. Mohamed Abid jelenleg is azt a csapatot vezeti, amely gyűjti és elemzi a hibákat, és dolgozik azok orvosolhatóságán, emiatt reméli, ezentúl nagyon unalmas lesz a munkája.

A landolás perceit a "rettegés 7 perce" fantázianévvel illették a NASA-ban, utalva arra, hogy az információk áramlása mennyi időbe telik a két bolygó között.

A rover egyébként 14 év "szavatosságú", első tevékenysége a Marson a landolásról szóló jel elküldése lesz a Földre, majd kinyitja az antennáit, beindítja a tornyot, amire a fúrókart szerelték, és szép sorban az összes rendszerét leellenőrzi, hogy mindegyik működőképes-e.

"A landolás az eleje lesz valaminek, nem pedig a vége" - szögezte le Mohamed Abid.