27 °C
Sokan emlékezhetnek a tavaly tavaszi útmutatókra arról, milyen óvintézkedéseket érdemes tenni azt követően, hogy hazatértünk egy bevásárlásból. Maszk, kesztyű, ezek biztonságos levétele és kidobása, teljes ruházatunk kimosása, hajmosás, fertőtlenítés, a beérkező csomagok napokra karanténba zárása - mind-mind azért, mert esetlegesen fertőzéshordozó felületté válhattak.
Azt követően, hogy tavaly márciusban kiderült, a SARS-CoV-2 műanyagon és fémfelületen akár napokig is életképes lehet, illetve hogy a WHO is megerősítette a felületek révén történő megfertőződések létezését, lassan nem maradt olyan tárgy, amit ne lett volna ajánlatos fertőtlenítenünk. A közösségi terekben, üzletekben, tömegközlekedésen, a világszerte esetleg nyitva tartó iskolákban és óvodákban is folyamatossá vált a fertőtlenítés májusra. A fertőtlenítő szerek hiánycikké váltak, még az is tartott magánál belőlük, aki korábban a létezésükről sem tudott.
Eleget tett kezdetben az útmutatásoknak Emmanuel Goldman mikrobiológus is, sőt, már akkor maszkban és kesztyűben vásárolt, amikor sokaknak ez még eszébe sem jutott. Később azonban úgy gondolta, utánajár annak, mekkora is ezeknek a fertőzéshordozó felületeknek a valós veszélye. Kutatása során arra jutott, hogy kevés a bizonyíték arra, miszerint egy köztes felület segítségével fertőzhetne meg valaki egy másik embert az új koronavírussal, írja a Nature. Júliusban már a Lancetbe írt a témáról, kesztyűt pedig már nem húz, ha boltba megy.
Nem jellemzó módozat
Goldman nincs egyedül: az amerikai járványügyi hivatal, a CDC már tavaly nyáron nyilvánosságra hozta állásfoglalását arról, hogy
a felületek érintése útján történő megfertőződés nem annyira jellemző.
Az emberek beszéd, köhögés vagy egyszerűen lélegzés közben különböző méretű folyadékcseppecskéket vagy aeroszolokat juttatnak a levegőbe, amelyeket a hozzájuk közel állók belélegezhetnek: ez a vezető megfertőződési mód. A szennyezett felületek érintésével történő megfertőződés létezik,
de nem jelent jelentős veszélyt.
Egyszerűbb azonban mindent fertőtlenítővel letörölni, mint a szellőzési rendszert fejleszteni, és ez látványosabb intézkedés is, így a kormányok továbbra is nagy erőfeszítést és rengeteg pénzt ölnek a fertőtlenítési programokba. Teljesen nem zárható ki ez a megfertőződési mód, ráadásul vegyes üzenete van annak, ahogy erről az egészségügyi hatóságok kommunikálnak: a CDC is javasolja a fertőtlenítést, Kínában pedig az országba behozott mirelit árut is kezelik fertőtlenítőszerrel.
A kézmosás fontosságában a legtöbben egyetértenek, de a felületfertőtlenítés terén már közel sem ilyen egységes a tudományos világ álláspontja.
Az adatok ezt mondják
A félreértések oka a vírus RNS-ének jelenléte. A pandémia kitörését követően gyűjtött minták közül rengetegben volt megtalálható a koronavírus RNS-e: kórházi felületeken, sztetoszkópokon, orvosok szemüvegén, vizespalackokon, házi karanténban élők fürdőkádjaiban, éttermek evőpálcikáin, tizenhét napja kiürített óceánjárón. Ez ijesztően hangzik, csakhogy az igazság a következő: a vírus RNS-e nem fertőz, olyan, mintha annak holtteste lenne.
Ezt követően elkezdtek frissen vett koronavírus-mintákat laboratóriumi körülmények között tesztelni a fertőzőség szempontjából. Az eredmények a következők voltak:
- műanyagon és acélon hat napig,
- bankjegyeken három napig,
- sebészi maszkokon legalább hét napig,
- a bőrön négy napig,
- ruházaton nyolc óráig
- műbőrön és bőrön nyolc napig fertőző maradt a vírus.
Ez ismét ijesztő, de a laboratóriumi körülmények irreálisak voltak. Goldman és társai szerint olyan mennyiségű vírussal végezték el a kísérleteket, amilyennel esélytelen a valóságban találkozni, és a páratartalom és a hőmérséklet sem voltak a való világot idézőek.
Készültek ugyanakkor valós körülmények közt is kutatások: Tal Brosh-Nissimov és társai Izraelben valódi tárgyakról vettek mintát, amelyekben kimutatható volt a vírus RNS-e, de az képtelen volt fertőzni.
Ritka, de létezik
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy ne vonjunk le túl messzemenő következtetéseket az eredményekből: létezik a felületek érintésével történő megfertőződés, de
sokkal ritkább, mint amilyennek annak idején hittük.
Arra, hogy egy kilincs érintése miatt betegszünk meg, az esély 5:10 000-hez. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, nagyon sok körülménynek kell szerencsétlenül egybevágnia. Azt ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy az orrból származó váladék szájba kerülése felületi közvetítéssel hatékony fertőzési mód.
A felületek helyett tehát az emberekre kell koncentrálnunk, felesleges mániákusan fertőtleníteni. A kézmosás, a maszkviselés és a távolságtartás a fontos, a fertőtlenítés ugyanakkor sokaknak biztonságérzetet ad, ezért nem adják fel azt.
