eur:
394.99
usd:
367.15
bux:
71637.32
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
A Nagykanizsai Polgármesteri Hivatal által közreadott képen a mintegy 1200 éves, a Zala megyei Murakeresztúr határában decemberben előkerült Karoling kori kard a nagykanizsai múzeumban tartott sajtótájékoztatón 2021. január 27-én.
Nyitókép: MTI/Nagykanizsai Polgármesteri Hivatal/Kovács Krisztián

Különleges fegyverre bukkantak Zala megyében

Mintegy ezerkétszáz éves, Karoling kori kard került elő decemberben Murakeresztúr határában; a Magyarországon egyedüli leletet Nagykanizsán mutatták be.

A sérülten mintegy fél méter hosszú, damaszkuszi, vagyis háromrétegű acélból készült, a markolatán arany- vagy sárgaréz díszítésű kardot december közepén Murakeresztúr kollátszegi településrészén egy munkagép fordította ki a sóderből - ismertette Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója.

Hozzátette, hogy a munkagép által deformált és törött kardhoz nagyon hasonló lelet az alig 15 kilométerre lévő horvátországi Perlak (Prelog) határában került elő évtizedekkel ezelőtt. A mai Magyarország területén vélhetően ez az egyetlen előkerült Karoling kori harci eszköz, a kard egy frank lovas katonáé lehetett - mondta az igazgató.

Kifejtette, hogy a régészeti szakirodalom egész Európában nagy becsben tartja ezeket a kardokat - amelyek Skandináviától Dalmáciáig és Írországtól a Baltikumig széles körben elterjedtek -, 1919-ben típusokba is sorolták őket. Ez alapján a zalai lelet K. típusú, amelynek jellemzője a damaszkuszi acélpenge, az öt, vagy hét részre osztott markolatgomb, az arany- vagy sárgaréz díszítés.

Száraz Csilla jelezte, hogy a kard szakértői vizsgálatát Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója kezdte el, ennek keretében pedig a nagykanizsai Kanizsa Dorottya Kórházban röntgen- és CT-vizsgálatot is végeztek. Így vált jól láthatóvá a korrózió alatt egy bevésett görög mankóskereszt, de feltételezik, hogy felirat is lehet felette, ami nagyban segítheti a kutatást.

Az eddigi ismeretek alapján a kard viselője minden bizonnyal a mosaburgi - a jelenlegi Zalavár - székhelyű keleti frank grófság szolgálatában lévő lovas katona lehetett. Azt feltételezik, hogy a Mura közelében lévő temetőből kerülhetett elő a kard, vagy egy lovas a sebes sodrású folyón való átkeléskor veszíthette el - mondta a múzeumigazgató, kiegészítve ezt azzal, hogy

a leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban fogják restaurálni, majd Nagykanizsán mutatják be.

A tájékoztatón Ljubomir Kolarek, Perlak polgármestere és országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 1974-ben került elő a település határában - alig 15 kilométerre a mostani lelet helyszínétől - egy, a zalaihoz nagyon hasonló kard, ami azóta a csáktornyai múzeumban látható. Úgy vélekedett, hogy ez egy újabb jelképes kapocs a horvát és a magyar nép között.

Koósz Attila, a Horvát Köztársaság nagykanizsai tiszteletbeli konzulja arról beszélt, hogy az a térség, ahol a két kard előkerült, éppen a keleti frank birodalom és a korai horvát állam határvidéke volt a 8-9. században. Úgy vélekedett, hogy a csáktornyai és a nagykanizsai múzeumnak érdemes lenne közös kiállításon is bemutatni ezeket a leleteket.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Az 1970-es évek vége óta egyre több politikai kompetenciát szerzett az Európai Parlament, és frakcióinak – az Európai Tanács mellett – jelentős szerep jut az uniós jogalkotásban – mondta az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Gálik Zoltán hozzátette: az EP-képviselőknek a politikai közösségformálás szempontjából is nagyon fontos a frakciótagság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×