Infostart.hu
eur:
352.41
usd:
307.38
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Nyitókép: Pexels.com

A vakcinák új generációja belélegezhető lehet

Egyetlen adagból áll, beadásához nincs szükség fecskendőre, így ahhoz nem szükséges külön szaktudás: Londonban belélegezhető oltás klinikai tesztjének első fázisa kezdődött meg.

A gyártó szerint a COVI-VAC nevet viselő védőoltás a második generációs koronavírus elleni vakcinák sorában az első: a legyengített vírust tartalmazó szert a Codagenix amerikai gyógyszerfejlesztő teszteli. A mostani klinikai teszt még csak az első lépés, melyet még két fázisnak kell követnie azelőtt, hogy azt biztonságosnak és hatékonynak tudják nyilvánítani.

"Az oltás a természetesen előforduló vírus gyengített változatát tartalmazza, amely nem okoz betegséget, de erős immunválaszt vált ki" – magyarázza a Codagenix vezetője, Robert Coleman az ABC News cikkében.

"A legyengített vírust tartalmazó oltások nagyon hatásosak, hosszan tartó és széles körű védettséget nyújtanak, egyetlen adag segítségével." Ezzel szemben Coleman szerint a jelenleg használatos, mRNS technológián alapuló működési elvű védőoltásokkal a tüskefehérje célzásával csak bizonyos antigének termelése váltható ki.

A mutáns törzsek kezelésében is hatékonyabbnak vélik a COVI-VAC-ot: Sybil Tasker orvosigazgató szerint

a kiváltott immunválasz szélesebb körű,

mint a csak a vírus egy részét támadó, jelenleg elérhető oltásoknál létrejövő védettség. Ez kritikus fontosságú lehet új variánsok megjelenése esetén.

A COVI-VAC olyan algoritmust alkalmaz, amely újrakódolja a vírus génjeit, lelassítva azok működését. Tasker szerint a folyamat végére a vírusból ellenség helyet barát lesz a testben, amely már nem képes betegséget okozni, viszont ki tudja alakítani az immunitást.

„A célvírus szekvenciáját az algoritmusba beírva a szoftver digitálisan hatástalanítja a vírusgént. Ezután szintetizáljuk a megfelelő DNS-t, majd ezt felcseréljük a természetes vírus genomjával, vagy befűzzük abba"

- ismertette az oltás készítésének módját Tasker.

A legyengített vírus technikája tradicionális a védőoltások körében: a legtöbb, gyermekkorban beadott vakcina így működik. Ezek az oltások olyan, nagyon gyenge fertőzést okoznak, amelynek nincsen veszélye ránk nézve, viszont ezek nyomán is kialakul a védettség a betegséggel szemben. Korábban próba-szerencse alapon fejlesztették ezeket a típusú védőoltásokat, a Codagenix módszerével azonban ez az út biztosabb és rövidebb lesz.

Mivel a COVI-VAC legyengített vírust tartalmaz,

az oltottak fertőzhetnek, még ha erre kicsi is az esély

- ennek kiiktatására karanténban tartják a klinikai teszt résztvevőit. Ezt nem követelné meg senki a cégtől, de biztosra szeretnének menni. A kísérletben egészséges felnőttek orrába cseppentik a szert, majd rendszeresen vizsgálják és tesztelik majd őket. A vizsgálatok során kiderül majd, hogy valóban fertőzhetnek-e az oltottak.

A Codagenix vezetői abban bíznak, hogy oltásuk nagyon hosszú védettséget ad majd, melynek köszönhetően egy embert életében mindössze egy-két alkalommal kell majd oltani azzal. Hogy kiderüljön, igazuk van-e, arra még sokat kell várnunk: azzal, hogy épp csak elkezdték a klinikai teszteket, nagyon lemaradtak azoktól a gyártóktól, amelyeknek vakcináit már elkezdték beadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×