eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A Pfizer és a BioNTech vállalatok koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagát csomagolják az amerikai Pfizer gyárában, a Michigan állambeli Portage-ben 2020. december 13-án, amikor megkezdik a szérum első adagjainak kiszállítását az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Morry Gash

Oltás: az anafilaxiás sokk gyakorisága tízszeres az influenzavakcinához képest

Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC adatai szerint még így is nagyon ritka annak előfordulása: egymillió emberből mindössze tizenegyet érint.

Az Amerikai Egyesült Államokban összesen huszonegy embernél következett be anafilaxiás sokk abból az 1,9 millióból, akik eddig megkapták a Pfizer és a BioNTech vagy a Moderna által készített, koronavírus elleni mRNS-alapú oltást, írja a CNBC. A súlyos, potenciálisan életveszélyes mellékhatás előfordulási aránya így azok körében, akik december közepe és vége közt, az első között kapták meg az országban a vakcinát, magasabb, mint azok körében, akiket influenzavakcinával oltanak: a különbség nagyságrendileg tízszeres.

Nancy Messonnier, az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és -megelőzési Központjának (CDC) immunizációért és légúti betegségekért felelős igazgatója ugyanakkor kiemelte, hogy

az oltás ezzel együtt biztonságos,

az anafilaxiás sokk előfordulása pedig még így is ritkának számít. Azt is hozzátette, hogy

mind a Pfizer, mind a Moderna oltásánál tapasztalták a jelenséget.

A Pfizer szóvivője Messonnier tájékoztatását azzal kommentálta, hogy a gyártó egyértelműen leírta, hogy az oltás beadásánál készenlétbe kell helyezni az anafilaxiás sokk kezelésére alkalmas szereket, illetve a beoltott személyeket meg kell figyelni a vakcinációt követően annak érdekében, hogy a ritkán előforduló anafilaxiás sokk kezelhető legyen.

"Folyamatosan figyeljük az oltást követő, súlyos allergiás reakcióról szóló jelentéseket, szükség esetén frissítjük tájékoztatónkat" - mondta a szóvivő. A Moderna egyelőre nem kommentálta az eseteket.

Az oltóanyagra rosszul reagáló 21 ember átlagéletkora 40 év volt. Tizenkilenc esetben nőknél jelentkezett heves allergiás reakció. A tünetek - köztük bőrkiütés, nyelvdagadás, nehéz légzés és rekedtség - átlagosan a beoltást követően 13 perccel jelentkeztek.

A huszonegy, anafilaxiás sokkot elszenvedett amerikaiból

tizenhétnek volt már valamilyen súlyos allergiás reakciója életében,

hétnek pedig anafilaxiás sokkja is volt már. A legtöbben az oltás beadását követő negyed órán belül kerültek ebbe az állapotba, amely akár órákkal azután is kialakulhat. Az érintettek közül hússzal kapcsolatban állt rendelkezésre utánkövetési információ: mindannyian jól vannak.

"Természetesen mindig azt reméljük, hogy egy oltás kapcsán semmilyen nem várt mellékhatás nem következik majd be, de tizenegy eset egymillió emberre nagyon biztonságos vakcinára utal"

- mondta Messonnier, hozzátéve, hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiderítsék, mi okozza a súlyos allergiás reakciót.

A jelenlegi amerikai ajánlás szerint mindenkit negyed órán keresztül kell megfigyelni az oltás beadását követően, kivéve azokat, akiknél előfordult már anafilaxiás sokk: őket fél órán át monitorozzák. A két adagos mRNS-oltásokból azok, akiknél anafilaxiás sokk lép fel, nem kapják meg a második adagot. Az összes oltóhelyen rendelkezésre kell állnia epinefrinnek vagy más, hasonló szernek az esetlegesen kialakuló anafilaxiás sokk kezelésére. Messonnier szerint szerencsére az anafilaxiás sokk kezelése ismert, az oltóhelyeken felkészültek arra, hogy beavatkozzanak annak bekövetkeztekor.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×