eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A koronavírus elleni Pfizer-BioNtech vakcinát készíti elő az oltáshoz a Zala Megyei Szent Rafael Kórház dolgozója Zalaegerszegen 2021. január 5-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Immunológus szakember: ebben rejlik a Pfizer és a Moderna óriási előnye

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan koronavírus elleni védőoltás, amit csak egyszer kellene beadni. Jelenleg legalább 6-7 vakcina áll a klinikai vizsgálati fázisban, így néhány hónapon belül ezek is rendelkezésre állnak majd.

Az Európai Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyt adott az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagának; a Pfizer után ez a második vakcina, amelynek tömeges alkalmazása megkezdődhet az Európai Unióban. Az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség mindkét esetben gyorsított eljárás keretében hozta meg döntését, amely az oltóanyag egyéves feltételes alkalmazásához adta meg a zöld jelzést.

A Moderna még november 30-án nyújtott be a forgalombahozatali engedély iránti kérelmét az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA). Erre érkezett meg most a pozitív válasz. Falus András immunológus az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinája is negyedik generációs oltóanyag.

Mindkét oltóanyag messenger, azaz hírvivő RNS alapján működik,

óriási előnyük pedig, hogy soha nem „láttak” vírust,

kizárólag a tüskefehérjéknek – amiről a koronavírus a nevét is kapta – a genetikai információját tartalmazzák. A szakember megjegyezte, a különféle szkeptikus közvélekedésekkel szemben nem arról van szó, hogy mindez az ember genetikájára hatással lenne. Inkább a receptkönyv és a kész termék relációjában kell a folyamatot elképzelni. A genomunkban is ott van a szüleinktől örökölt genetikai információ, ezt valósítja meg a hírvivő RNS, és általa termeljük meg azt a fehérjét, ami ellen az immunrendszer memóriával rendelkező védekezést alakít ki – fogalmazott.

A védettséghez ismétlőoltásra is szükség van, legfeljebb 28 nap különbséggel. Amíg a Pfizer és a BioNtech vakcináját mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni, addig a Moderna oltóanyaga mínusz 20 Celsius-fokon fél évig, 30 napig pedig háztartási hűtőszekrényben is eltartható. Tehát

mindkét vakcina ugyanazon az elven működik, eltérés vélhetően csak a technológiájuk egyes részleteiben van.

A Magyar Tudományos Akadémia tagja az InfoRádiónak beszélt az AstraZeneca által kifejlesztett oltóanyagról is, amely Nagy-Brittanában már megkapta az engedélyt. Ez egy úgynevezett vektoros vakcina, amely esetében egy másik, nevezetesen egy adenovírussal juttatják be a sejtekbe a védekezéshez a „receptet”, ami végül a koronavírus tüskefehérjét, illetve annak genetikai információját kódolja. A szakember hangsúlyozta, az adenovírus nem okoz semmilyen betegséget.

Miután az AstraZeneca esetében is szükség van az ismétlőoltásra, az is kijelenthető, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre olyan koronavírus elleni védőoltás, amit csak egyszer kellene beadni.

Falus András hozzátette, jelenleg legalább 6-7 vakcina áll a klinikai vizsgálati fázisban, így néhány hónapon belül ezek is rendelkezésre állnak majd.

Az Euronews információi szerint 2020 végéig közel 10 millió embert oltottak be a koronavírus ellen. A legtöbben, 4,5 millióan Kínában kapták meg a vakcinát. A közel 9 millió lakosú Izraelben ez a szám 1,1 millió volt, míg az Egyesült Királyságban január elsejéig több mint egymillió adagot adtak be a szerből.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×