Infostart.hu
eur:
363.04
usd:
314.23
bux:
0
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
A koronavírus elleni oltóanyaghoz tartozó tájékoztató lap a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetében 2020. december 27-én. Ezen a napon az Európai Unió (EU) tagállamaiban megkezdődött a lakosság koronavírus elleni összehangolt beoltása. Magyarországon elsőként az egészségügyi dolgozók kapják meg a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcinát.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Karikó Katalin biokémikus kapta először a Közmédia Év Embere Díjat

Karikó Katalin biokémikus, a BioNTech cég alelnöke kapta először a Közmédia Év Embere Díjat - tájékoztatta az MTVA Sajtó Osztálya szerdán az MTI-t.

A közlemény felidézi, hogy hagyományteremtő céllal alapított díjat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA: a Közmédia Év Embere Díjat minden év végén olyan embernek ítélik oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire.

Ezt az évet meghatározta a koronavírus-járvány, így az elismeréssel Karikó Katalin biokémikust díjazták, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni oltások egyikét - tartalmazza a közlemény.

Karikó Katalin szolnoki születésű kutatóbiológus, biokémikus a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését, 1983-ban avatták doktorrá. Az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatta pályáját biokémikus kutatóként.

Jelenleg a BioNTech cég alelnöke, amely részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében.

"2020-ban nemcsak a mi életünket határozta meg a járványhelyzet, hanem az egész világét. Korlátok közé kellett szorítani mindennapjainkat, hogy a vírus további terjedését megakadályozzuk, mindeközben folyamatosan emberfeletti teljesítményt nyújtottak a kórházakban dolgozó nővérek és orvosok. Nyáron röppentek fel az első hírek arról, hogy látszik a fény az alagút végén, ugyanis hamarosan lesz vakcina. Ebben nagy szerepe volt egy magyar kutatónak, Karikó Katalinnak. A magyar biokémikus munkássága nagyon nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberiség túljusson a koronavírus-járványon. Nem is lehetne méltóbb helyen a Közmédia Év Embere Díja 2020-ban, mint Karikó Katalinnál, aki felfedezésével, munkájával mindannyiunk számára visszaadta a reményt" - méltatta a kitüntetettet Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a "közmédia feladata elsősorban olyan értékálló, értékteremtő produktumok létrehozása, amelyek a nemzeti, közösségi indentitást ápolják, gazdagítják, emellett felhívják a figyelmet a határon belüli, a Kárpát-medence, sőt a világ magyarságának kincseire. A Közmédia Év Embere Díj ilyen értékteremtő vállalkozás. Karikó Katalin biokémikus személyében pedig a világ magyarságának egy nagyon fontos kincsét díjazzuk 2020-ban".

A Karikó Katalinnal készült portrébeszélgetés január első hetében lesz látható az M5 csatornán.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a hetet, két új fideszes képviselő tesz esküt, tárgyalnak egy sor törvényről is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

Az ukrán jelentések szerint a hétvége folyamán a megszállt Krím-félszigettől és Donyecktől kezdve Tatárföldig támadták az orosz energetikai infrastruktúrát. Moszkva a drónokra Odessza elleni légicsapásokkal válaszolt. Mostanra kezd nagyon valószínűvé válni, hogy Észak-Korea több tízezer (Kijev szerint ötvenezer) katonát dobott át Moszkvának, de keringenek hírek arról is, hogy Irán felpörgetheti az oroszoknak nyújtott segítséget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×