A szóban forgó természeti katasztrófák legkevesebb 3500 emberéletet követeltek és több mint 13,5 millió embert kényszerítettek otthonaik elhagyására. Az egyebek között az ausztráliai bozóttüzek és az idei atlanti hurrikánszezon rekordszámú vihara okozta teljes gazdasági veszteség azonban jóval meghaladja a 150 milliárd dollárt, mivel a károk többsége nem biztosított veszteség.

A Christian Aid nevű segélyszervezet szokásos évi jelentése szerint a természeti katasztrófák okozta károk tekintetében, nem meglepő módon, a szegényebb országokra aránytalanul nagyobb teher nehezedik.

Az éghajlattal összefüggő szélsőséges természeti jelenségek okozta gazdasági károk mindössze 4 százaléka volt biztosított veszteség az alacsony jövedelmű országokban, míg a magas jövedelmű államokban ugyanez az arány 60 százalék.

"Legyen szó akár ázsiai árvizekről, afrikai sáskajárásról vagy Európában és Amerikában pusztító viharokról, a klímaváltozás 2020-ban tovább érezteti a hatását" – mondta Kat Kramer, a szervezet munkatársa.

Szélsőséges időjárási jelenségek természetesen már jóval azelőtt sújtották az emberiséget, hogy az ember okozta globális felmelegedés elkezdett hatni a bolygó éghajlati rendszerére.

Több mint egy évszázadnyi hőmérsékleti és csapadékadat, valamint a hurrikánokra és a tengerszint emelkedésére vonatkozó több évtizednyi műholdas adat azonban megerősítette, hogy

a bolygó melegedő felszíni hőmérséklete ráerősít ezek hatására.

A trópusi viharok ma már nagyobb valószínűséggel csapnak le nagyobb erővel, tartanak hosszabb ideig és hordoznak nagyobb mennyiségű vizet, miközben a korábbinál nagyobb területre terjednek ki.

Az idei rekorder atlanti hurrikánszezon, amely legkevesebb 400 ember halálát és 41 milliárd dollár gazdasági kárt okozott, azt sugallja, hogy a bolygó hasonló viharokra számíthat a jövőben.

A 2020-as év "legköltségesebb" szélsőséges időjárási eseményei közül öt a szokatlanul esős ázsiai monszunszezonnal volt összefüggésben.