Akár száz évig is érezheti majd az emberiség a koronavírus-világjárvány hatásait – vélekedik Eileen Crimmins, a Dél-kaliforniai Egyetem professzora. A szakember nem csak arra gondol, amiről már tudunk: az biztos, hogy egyes túlélők szívén, tüdején és agyán is felfedezték a betegség hagyta nyomokat. A Dél-kaliforniai Egyetem dékánja, Pinchas Cohen szerint az egészségügyi ellátórendszer is tapasztalni fogja majd, hogy a koronavírus extra terhelést jelent majd hosszabb távon is, de a járványok történelme is arra utal, hogy számíthatunk még további következményekre is – írja a MedicalXpress cikke.

A spanyolnátha példája

Bő száz éve is világjárvánnyal kellett megküzdenie az emberiségnek: a spanyolnátha néven elhíresült influenzatípus legalább 50 millió ember életét követelte. Annak a pandémiának a mortalitása ugyanakkor eltért a mostanitól: mindkettőben nagy veszélynek voltak kitéve a 65 év fölöttiek, de a spanyolnátha az 5 év alatti gyermekeket és a 20-40 év közti felnőtteket is veszélyeztette. Az azonban, hogy pontosan milyen mélységben érintette a betegség az emberiség egészségét, csak évtizedekkel később derült ki. 2009-ben Crimmins egy kutatótársával, Caleb Finch-csel közösen publikált kutatást, melyben az 1919-ben születetteket vizsgálták, akik a spanyolnáthajárvány idején újszülöttek vagy második-harmadik trimeszteres magzatok voltak.

A kutatásból kiderült, hogy körükben hatvan év fölötti életkorban 25 százalékkal

magasabb a szívbetegség előfordulása és a diabétesz rizikója is,

míg azoknál, akik csecsemőként élték meg a járvány idejét, alacsonyabb volt mindkét betegség előfordulása. Amerikai adatokból az is kiderül, hogy az ebben az időszakban születettek később alacsonyabb iskolai végzettséget és gazdasági produktivitást értek el, ami akár egészségügyi komplikációk következménye is lehet. A második világháborús sorozási adatok arról is árulkodnak, hogy az ekkoriban születettek alacsonyabbak, mint az átlag. A jelenség magyarázata az interleukin-6 protein gyulladások miatti fokozott jelenléte lehet, ami a magzatok eltérő fejlődéséhez vezethetett.

Megváltozó működés

A koronavírus hosszú távú következményei közt már most feljegyzik a tüdőkapacitás csökkenését, a szív károsodását, a vérrögképződést, mely akár stroke-hoz is vezethet, a kognitív nehézségeket, a gyengeséget és az általános legyengülést. Ez a vírus angiotenzin-konvertáló enzim-2 (ACE2) receptoraira való affinitásának hatása is lehet. Ezek a receptorok testszerte megtalálhatók sejtjeinkben, feladatuk az angiotenzin II fehérje aktivitásának szabályozása, ezáltal a vérnyomás, a sebgyógyulás és a gyulladások kezelése a testben. A tüskefehérje azonban az ACE2-höz kapcsolódva elnyomja annak működését, így nincs, ami szabályozza az angiotenzin II aktivitását, ez pedig szövetsérüléshez vezet, főként a tüdőben és a szívben.

"A szövet hegszövetté válik, olyan rögösödési folyamatokat elindítva, amelyek eddig ismeretlenek voltak influenza kapcsán"

– mondja Finch. Mindez sajthalálhoz és rostosodáshoz vezet, tette hozzá.

Előre a múltba

A spanyolnáthához hasonlatosan a koronavírus is a társasági eseményeknek köszönhetően tud igazán terjedni, erre adott válaszként a XX. század elején a gyülekezés betiltásával, maszkviselés javaslásával, az izoláció, a karantén és a fokozott higiénia fontosságának hangsúlyozásával reagáltak a tudósok és az egészségügyi rendszer vezetői. Az emberek a maszkviselés káros hatásairól és a lezárások gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól kezdtek el beszélni, a járvány jelentőségét elbagatellizálva. Bizonyos értelemben véve úgy tűnik, újra 1918-at írunk.

Tanuljunk belőle!

Szerencsére az egészségügy fejlettségében viszont már nem 1918-at írunk: a diagnózisok könnyebben megszületnek, az általános higiénia is fejlettebb, jobban meg tudjuk előzni a szövődmények kialakulását is. Felmérések szerint fejlődik az emberek tudatossága a koronavírus megelőzésében, a helyi programok pedig segítenek az idősebb vagy rosszabb gazdasági helyzetben élő embereknek abban, hogy elkerülhessék a megbetegedést. A tudomány fejlődése mellett azonban kell az általános nyitottság is ahhoz, hogy mindannyian tanulni tudjuk a korábbi járványok mellett a jelenlegiből is annak érdekében, hogy hosszú távú hatásait minimalizálhassuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!