Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
316.33
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Hyperloop utaskapszula
Nyitókép: Hyperloop.global

Először száguldott utasokkal a Hyperloop

Először tesztelték utasokkal a hyperloop futurisztikus közlekedési rendszert a nevadai sivatagban, Las Vegas közelében - írta a BBC hírportálja.

Az elképzelés szerint a közlekedési rendszer csöveken keresztül, légpárnákon lebegő kapszulákban utaztatná az embereket vagy árukat rendkívül nagy sebességgel.

A Virgin Hyperloop cég két munkatársa egy 500 méter hosszú tesztszakaszon utazott 15 másodpercen keresztül, elérve az óránként 172 kilométeres sebességet. Ez azonban csak

töredéke annak az óránkénti több mint ezer kilométeres sebességnek, amit a Virgin el akar érni.

Nem a Virgin Hyperloop az egyetlen cég, amelyik a koncepció megvalósításán dolgozik, de eddig csak ők teszteltek utasok részvételével.

„Mind lelkileg, mint fizikailag jó érzés, egyikünk sem lett rosszul, egyáltalán nem éreztük magunkat hullámvasúton. A gyorsulás persze intenzívebb volt, mint ha hosszabb úton kellett volna elérni ezt a sebességet” – számolt be az élményről közvetlenül a teszt után Sara Luchian, a cég egyik igazgatója, a két utas egyike.

Az útra szkafander helyett egyszerű farmert és pulóvert viseltek.

A futurisztikus közlekedési rendszer ötlete Elon Musk, a Tesla Motors és a SpaceX űripari magánvállalkozás vezetőjének agyából pattant ki 2013-ban. Elképzelése szerint a közlekedési rendszer hatalmas átmérőjű csöveken keresztül, lebegő kapszulákban utaztatná az embereket vagy árukat óránként mintegy 1200 kilométeres sebességgel. A lebegő mágnesvasút-technológián (maglev) alapuló rendszer teljesen automata lenne és elektromos árammal működne.

A maglev-vonatok gyorsasági rekordját egy japán szerelvény állította fel 2015-ben a Fuji melletti tesztpályán, ahol óránként 602 kilométeres sebességgel száguldott.

A 2014-ben alapított Virgin Hyperloopba 2017-ben fektetett be a Virgin, a céget korábban Hyperloop One-nak, majd Virgin Hyperloop One-nak hívták.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×