Infostart.hu
eur:
381.05
usd:
321.13
bux:
127798.12
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Nyitókép: Pixabay

Ha a vakcina jön, a maszk akkor is marad

Lehet, hogy a fertőzés továbbadását nem előzik majd meg a kezdeti vakcinák, így hosszabb távon is meg kell tanulnunk együtt élni a maszkviseléssel.

A nyájimmunitás illúziója helyett ma már a tudósok arról gyártják a teóriákat, mit tehet értünk egy koronavírus elleni vakcina úgy, hogy még messze áll a tökéletestől. Az emberek 60-70 százalékának immunitása rövid távon nem elérhető cél, pedig ekkora számnál képzelhető el, hogy a vírus esetleg eltűnik, mivel nem talál magának elegendő, fertőzésen át nem esett, oltatlan gazdát. A természetesen kialakuló nyájimmunitáshoz hagyni kellene, hogy a védelem nélküli társadalmon söpörjön végig a vírus, ám ebben az esetben a legtöbb országban százezrek halnának bele a betegségbe úgy, hogy valójában megmenthetők lettek volna, ha nem engedik szabadon a SARS-CoV-2-t.

Nem lesz nyájimmunitás

A Guardian cikkében a különböző lehetséges szcenáriókat sorolja föl. Nagy-Britanniában a tervek szerint húsvétig oltanák be a lakosság ötven év fölötti tagjait, két oltással, melyeket négyhetes eltéréssel adnak be. Ha ezzel az érintett korosztály 70 százalékát érik el, és tegyük fel, a vakcina hatékonysága is 70 százalékos, akkor a célzott népességréteg 49 százalékos immunitása érhető el. Ez még alacsonyabb is lehet, amennyiben egyes mellékhatások fellépése miatt lesznek olyanok, akik visszautasítják a második oltást. Ez kevés a nyájimmunitáshoz.

A szigetországban ez nem is cél. Az egészségügy frontvonalában dolgozók mellett azokat az alapbetegséggel rendelkezőket oltanák, akik esetében a súlyos betegség és szövődmények eshetősége fennáll. David Salisbury, a Chatham House, azaz a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete nevű nonprofit szervezet globális egészségügyi programjának vezetője szerint

a vírus megmarad és a fiatalabbak körében fog terjedni, főként, ha nem foglalkoznak a távolságtartással és a maszkviseléssel, egészen addig, amíg szélesebb réteget nem ér el az oltási program.

A maszkviselésre és a távolságtartásra pedig szükség van szerinte a be nem oltott, magas rizikójú 30 százalék védelmének érdekében.

Kell még a maszk

Az oltás szerepét átértékelheti ugyanakkor Peter Hotez, a texasi Baylor Egészségügyi Főiskola munkatársának meglátása: eszerint megeshet, hogy kezdetben a vakcinák azt nem akadályozzák majd meg, hogy elkapjuk és terjesszük a betegséget, csak azt, hogy súlyosan megbetegedjünk attól.

"Tovább kell majd viselnünk a maszkot és távolságot kell tartanunk, amíg nem lesz a kezünkben jobb oltás"

- vélekedik Hotez. Immunológusok szerint ez nem is biztos, hogy akkora baj: a gyerekek majd elkapják a vírust, gyorsan és könnyen átesnek rajta, ez pedig segít valamiféle immunitás kialakulásában, ami legalábbis enyhíti a koronavírus hatását. Egy generáció alatt egészen megszeldídülhet így a vírus, ahogyan az feltételezések szerint azzal a négy korábbi koronavírus-változattal is történt, amelyek az egyszerű megfázásokat okozzák ma.

Más a normális

Egy ilyen szelídebb vírussal már könnyebb lesz megbirkóznia a feltehetően javuló terápiának: az antitestkoktélok, az eredetileg más betegségek kezelésére használt, de a koronavírusnál is hatékonynak bizonyuló szerek, és talán ma mág nem ismert, később kifejlesztett gyógyszerek is jobban tudják majd kezelni azt, mint a ma használt antivirális készítmények. Emellett a tesztelésre, különösen a gyors és pontos tesztek fejlesztésére is nagy szükség van.

Ezekkel együtt lehetséges, hogy átalakul majd a normálisról alkotott fogalmunk, épp azt nézzük majd meg az utcán, aki nem vesz maszkot. Viszont covid-teszt után repülőre ülhetünk, a szokásos oltások között megkaphatjuk a koronavírus ellenit, aztán pedig újra találkozhatunk nagyszüleinkkel, akár otthonainkban is.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×