eur:
408.06
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Az antitestrezisztens mutációra már most készülnek a tudósok

A tüskefehérje mutációja változtathatja meg a vírus viselkedését az antitestekkel szemben: egy mutáció, amely egy antitestre rezisztens, már kering a világban.

A koronavírus-járvány első hullámában, még tavasszal a kutatók érdekes jelenséget fedeztek fel Skóciában: legalább ötszázan a vírus egy olyan, N439K-nak nevezett tüskefehérje-mutációjú változatával fertőződtek meg, amely az emberi test által a fertőzést követően termelt antitestek egyikére rezisztens. A lezárások ideje alatt ez a variáció eltűnt, de később Romániában, Norvégiában, Svájcban, Írországban, Belgiumban és Németországban újra feltűnt, az Egyesült Királyságban pedig jelenleg is ott van.

A kutatók a tüskefehérje egyéb mutációit is felismerték már, ezekről pedig kiderült, úgy képesek megváltoztatni a tüskefehérje szerkezetét, hogy közben a vírus szaporodását nem gátolják. Mindennek hatalmas jelentősége van a jövő szempontjából: a legtöbb kísérleti oltóanyag ugyanis épp a tüskefehérjét használja az immunválasz kialakítására.

A tudósok tehát árgus szemekkel figyelik és keresik a mutációkat, mert azok a koronavírus kezelésére a jövőben használható antitestkoktélokra vagy az oltásra is rezisztensek lehetnek, ezzel pedig visszajutnánk az év eleji kiindulópontra a pandémia elleni harcban. Nincs egyelőre bizonyíték, hogy a jelenlegi mutációk bármelyike képes lehetne erre, de ahogy a fenti példa is mutatja, a részben rezisztens mutációk felüthetik fejüket.

"Bármi, aminek hatása van a tüskefehérjére, megváltoztathatja a megszerzett vagy vakcina kialakította immunitást"

- nyilatkozta Jeffrey Barrett genetikus, a cambridge-i Sanger Intézet konzorciumi tagja a Guardiannek.

A SARS-CoV-2 alapvetően stabil szerkezetű vírus, de azért vannak mutációi, amelyeket a tudósok a betegség terjedésének követésére használnak. Ezek közt találhatók a tüskefehérje-mutációk, amelyek nemcsak lassíthatják a betegség terjedését, de akár fel is gyorsíthatják azt. Olyan mutáció is bekövetkezhet a fehérjében, ahogyan a skót példa is mutatja, amely egy antitestet hatástalanná tesz: ennek a Donald Trump amerikai elnök esetében is használt, kétkomponensű antitestkoktélok esetében lehet nagy jelentősége. A vakcinák általában ennél többféle antitestet tartalmaznak, ezeknél nem akkora baj, ha egyet kiüt a mutáció.

A kutatók azért szentelnek már most akkora figyelmet az ilyen variációk esetleges felbukkanásának, hogy a lehető leghamarabb tudjanak róluk és készülhessenek ellenük.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×