eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott képen az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni oltóanyag, a Gam-Covid-Vak előállításán dolgoznak az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet moszkvai laboratóriumában 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

A járványok története rossz hírt tartogat a koronavírusról is

Mindenkit az érdekel, mikor lesz vége a pandémiának: egy közegészségüggyel és betegségekkel foglalkozó történész szerint érdekesebb azt áttekinteni, a korábbi világjárványoknak mi vetett véget, vagy mi szelídítette meg azokat annyira, hogy mára együtt tudjunk élni az érintett betegségekkel.

Ha arra vár, hogy a koronavírus majd teljesen eltűnik a Föld színéről, rossz hírünk van. Egyetlen világjárványért felelős betegséget sikerült eddig eltörölnünk, ez pedig a himlő. Nükhet Varlik a Conversationnek írt cikkében leírja, hogy a WHO vezette, a hatvanas-hetvenes években szervezett tömeges oltási kampányok a nyolcvanas évekre teljesen eltüntették a kórt. Erre viszont sem azelőtt, sem azóta nem volt példa egyetlen betegség esetében sem.

Az emberiséggel egyidős malária két éve 405 ezer ember halálát követelte. A tuberkolózis, a lepra és a kanyaró is több ezer éve ismert betegségek, egyikre sincsen gyógyír, holott a tudósok hatalmas erőfeszítéseket tesznek arra, hogy megtalálják azt. És akkor a HIV-et, az ebolát, az influenzát és a különböző koronavírusokat, köztük a most taroló SARS-CoV-2-t nem is említettük.

Az új koronavírussal kapcsolatosan először abban reménykedtünk, majd a meleg időjárás kifullasztja lendületét, később a nyájimmunitás teóriája kapott hangot – mára már bizonyított, hogy egyik sem jelent megoldást. Valamelyest javítani a helyzeten csak a járvány terjedését kontrolláló és gátoló intézkedések, mint a szigorú tesztelés és kontaktkutatás, valamint a távolságtartás és a maszkviselés tudtak. A pandémia kiterjedését tekintve azonban biztos, hogy ennyi nem elég annak megállításához. A vakcinát várja most mindenki, de szakértők szerint még ez, és a betegség legjobb terápiájának megtalálása sem vezet majd a koronavírus teljes eltörléséhez. Valószínűbb, hogy velünk maradva időről időre helyi kitöréseket produkál, akárcsak a szezonális influenza.

Hogy a fertőző betegségek valós kockázata mekkora napjainkban, azt a következő adat mutatja meg: a halálozások egyharmadáért felelnek évente, főként a fejlődő országokban.

Az emberiség szenved a régóta velünk élő betegségektől, a klímaváltozás, a globális légi utazások és az ökológiai zavarok korában ugyanakkor ezt új betegségek megjelenése is súlyosbítja.

A megelőzhető és gyógyítható betegségekkel sem tudunk mindig elbánni: a pestis, az emberiség történelmének leghalálosabb kórja az idei évben is szedett áldozatot. Az ötezer éve velünk élő betegség legalább hatszáz éven át tért vissza nagyjából évtizedenként, hónapokig vagy akár évekig tombolva. A középkori Egyiptom mezőgazdaságára olyan csapást mért, amelybe az ország akkori uralkodó dinasztiája is belebukott.

Reménykedhetünk tehát abban, hogy a SARS-CoV-2 felszámolható betegségnek bizonyul, de a járványok története nem éppen ebbe az irányba mutat. Egy használható oltás sem helyez mindenkit tökletes biztonságba, de ha a koronavírus jövendőbeli oltási programja meggyengül, a betegség újra tombolhat, ahogyan a kanyaróval és a gyermekbénulással is megtörtént már. Nem azon kell tehát gondolkodni, mikor tűnik el a járvány, hanem hogy mely lépések szükségesek a vele való együttéléshez.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×