Infostart.hu
eur:
352.45
usd:
308.49
bux:
0
2026. június 23. kedd Zoltán
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus - Ezeket az összeesküvés-elméleteket hiszik el a legtöbben

Akik a közösségi portálokról tájékozódnak, nagyobb valószínűséggel hiszik el az új koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, a kockázati tényezőkről és a megelőzésről szóló tévhiteket - derült ki egy új, nagyszabású amerikai felmérésből.

Az augusztus 7. és 26. között végzett kutatásban 21 ezren vettek részt szerte az Egyesült Államokból. A Snapchat-használók 28, az Instagram-használók 23, a Wikipédia-olvasók 25 százaléka adott hitelt a Covid-19-cel kapcsolatos téves információknak - állapították meg a Northwestern, a Harvard, a Northeastern és a Rutgers Egyetem kutatói.

A megkérdezetteknek abból a nyolc százalékából, akik az előző 24 órában a Messengeren kaptak híreket, 26 százalék volt hajlamos elhinni a hamis állításokat. A résztvevőknek abból a négy százalékából, akik WhatsAppot használtak, 31 százalék hajlott erre.

Ezzel szemben azok közül kerültek ki legalacsonyabb arányban (11 százalék) a hamis információkban hívők, akik helyi televíziók híradóiból, hírportálokról vagy applikációkból, valamint helyi lapokból tájékozódtak.

"Az eredmények alátámasztják az előzetes aggodalmakat, hogy a közösségi háló táplálja az új koronavírussal és a Covid-19-cel kapcsolatos tévhiteket. A félretájékoztatásnak súlyos következményei lehetnek, amikor az egyéni viselkedést vagy a csoportvélekedést befolyásolja" - mondta James Druckman, a kutatócsoport tagja, a Weinberg Egyetem politológusa.

A kutatók azt kérdezték a résztvevőktől, hogy elhiszik-e azt a 11 hamis állítást a Covid-19-ről, amelyek a járvány kezdete óta keringenek az interneten. A 11 állításból hat összeesküvés-elméletekről vagy kockázati tényezőkről, öt a megelőzésről szólt.

Egy-egy állításról 7-22 százalék válaszolta, hogy egyetért vele. A legkevesebben, 7 százalék hitte, hogy az influenza elleni oltás növeli a Covid-19 kockázatát, 22 százalék vélte azt, hogy az új koronavírus egy kínai laboratóriumból került ki vegyi fegyverként.

A kutatók továbbá megállapították, hogy a 45 év alattiak hajlamosabbak voltak a hamis híreknek hinni, az idősebbek kevésbé. A 25 alattiak 18 százalék eséllyel dőltek be, a 25-44 közöttiek 17, a 45-64 közöttiek 12, a 65 év felettiek 9 százalék eséllyel hittek el téves állításokat.

Akik hittek a Covid-19-cel kapcsolatos hazugságoknak, azok kisebb valószínűséggel adatnák be maguknak az ellene védő oltást.

A kutatók emellett erős összefüggést találtak a maszkviselés és a hamis információknak bedőlés között. A 11 vizsgált állításból 8 hívői kevésbé szigorúan követték a maszkviselési szabályokat, mint azok, akik nem hitték el a hamis híreszteléseket vagy bizonytalanok voltak bennük.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Hiába pótolnák a vizet, önmagában ez már nem menti meg a bajba jutott Velencei-tavat

Hiába pótolnák a vizet, önmagában ez már nem menti meg a bajba jutott Velencei-tavat

A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×