Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: pixabay

Megfejtették Stonehenge egyik titkát

Kiderítették, honnan származnak a gigász kőtömbök.

A Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről származik az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy része - állapították meg a kutatók egy több évtizeden át az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján.

A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az angliai Wiltshire megyében található építmény 52 homokkőtömbjéből 50 a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik. A kemény, szürke homokköveket nagyjából i. e. 2500-ban állították fel Wiltshire-ben. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom.

A Brightoni Egyetem geomorfológusa, David Nash szerint ezek a kövek alkotják a Stonehenge külső körét és a patkóalakban elhelyezett triliteket (két nagy álló kőoszlopon keresztbe fektetett harmadik).

"Azt továbbra is csak találgatni tudjuk, hogy miként kerültek a helyszínre.

A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk" - tette hozzá Nash, aki a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány vezetője volt.

A Stonehenge-et alkotó kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerrel arrébb található walesi Pembrokeshire-ből származnak. A gigászi homokkőoszlopok származási helyének felderítését az egyik kő belsejéből vett minta elemzése segítette.

1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy trilit (hármas kő) összedőlését, amelynek egyik függőleges kőtömbjén repedéseket találtak. Az oszlop megerősítése érdekében több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek. A gigantikus kőtömbök megerősítését végző gyémántvágó cég munkatársa, Robert Phillips a munkálatok végeztével szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmintát, amelyet 1977-ben - engedéllyel - magával vitt az Egyesült Államokba.

Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a kőmintát Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják, ami azért volt óriási segítség a kutatók számára, mert a Stonehenge-nél tilos roncsolással járó vizsgálatokat végezni. A mintából nyert geokémiai ujjlenyomat révén a szakemberek meg tudták állapítani, hogy honnan származik a homokkőtömb. West Woodsban még mindig találni ilyen kőzetet.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×