Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.4
bux:
133008.32
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

A Semmelweis Egyetem is megszólalt a Covid-19 betegség és a D-vitamin kapcsolatáról

A D-vitamin többféle jótékony hatása ismert, ahogyan az is, hogy szervezetünk napfény hatására termeli azt. De vajon valóban segít a koronavírus ellen?

Az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is. Vagyis úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol – mutatott rá dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója. Ebből következve

feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a Covid-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá

– tette hozzá a szakorvos az intézmény honlapján megjelent összefoglalóban.

Kell-e védekezésképpen D-vitamint szedni?

A D-vitamin elsősorban az egészséges csontszerkezetért felel, ugyanakkor például az izomerő fenntartásában is fontos. Receptora szinte a szervezet összes sejtjén jelen van. A D-vitamin pótlása azonban csak addig előnyös, amíg annak hiányát szünteti meg, egy normál D-vitamin szinttel rendelkező embernek nincs szüksége plusz bevitelre, hiszen az szélsőséges esetben kalcium túlterhelést és veseproblémákat is okozhat – hívja fel a figyelmet a professzor.

Ha a nyári időszakban napi negyed, vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig a háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint szedünk, akkor a D-vitamin szintünk egész évben a megfelelő tartományban marad. A nyári hónapokban a maximum fél órás, nem a déli órákban történő, az arcot, karokat, vállakat érintő napsugárzás nem növeli a bőrrák vagy egyéb bőrmegbetegedések kockázatát, ennél további napozás esetén azonban mindenféleképpen alkalmazni kell a megfelelő fényvédelmet, amiről azonban érdemes tudni, hogy a D-vitamin termelődését is gátolja – hangsúlyozta dr. Masszi Tamás.

Gyakori az alacsony D-vitamin szint

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is:

a 2000 nemzetközi egység napi szükségletből táplálkozással csak mintegy 80-at tudunk biztosítani.

Az őszi, téli évszak beálltával, az október és március közötti periódusban a felmérések szerint Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin hiány. Ugyanakkor a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitamin szedésének mértéke hazánkban, aminek előnye, hogy ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ilyen irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×