Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt - állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban. A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint

a változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.

A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét. A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.

Korábban évente 40-60 millió tonnányi hordalék érkezett a Fekete-tengerbe, jelenleg azonban csak 15-20 millió tonna. A hordalék ehelyett a folyómeder mentén rakódik le. A folyó teljes szakaszának egyharmadát érinti a hordaléklerakódás, elsősorban a vízerőművek előtti területeken.

Az erőművekhez tartozó vízlépcsők mögött teljesen hiányzik az üledék, ezáltal ott gyakran kimélyül a folyómeder.

A hordalékháztartás helyreállítása érdekében a kutatók különböző módszereket javasoltak, hogy a lerakódott üledéket visszanyerjék a vízből. Ilyen intézkedés lehet a folyópart megerősítéseinek eltávolítása vagy modern vízerőművek kialakítása. A mezőgazdaság pedig eróziócsökkentő intézkedésekkel járulhatna hozzá a Duna hordalékszintének javításához - áll a tanulmányban.

A nagyrészt az Európai Unió által finanszírozott projektben 9 Duna-parti ország (Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Németország, Románia, Horvátország, Szerbia) 14 intézménye vett részt,

három éven át elemezték a folyó üledékét.

A Duna jelenleg hivatalosan 2857 kilométer hosszú, a Volga után Európa második leghosszabb folyója, amely a 19. században még majdnem 3000 kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán egytizede van "természeteshez közeli állapotban" a bajor hatóságok szerint.