A mágneses végtaghosszabbítás során a csont belsejébe ültetik bele az implantátumot, amelynek nincs közvetlen kapcsolata a hosszabbítást végző külső mágneses egységgel, magyarázta Dr. Domos Gyula egyetemi tanársegéd. Korábban a végtaghosszabbítások során még külső készülékeket alkalmaztak: két-három gyűrűt helyeztek el a végtag köré, amelyeket drótokkal és csavarokkal rögzítettek a hosszabbítandó csontokhoz, és ezzel végezték a beavatkozást.

A mágneses hosszabbítás során külső egységre már nincs szükség,

ismételte meg, ezáltal a lágy részek, izmok sértetlenek maradnak, és elkerülhetők a drótok, csavarok okozta kényelmetlenségek, szövődmények kialakulása is, tette hozzá a szakember.

Magyarországon ez idáig két magyar betegen végeztek el mágneses beavatkozást. Mind a két páciens combcsontját hosszabbították, egyaránt 4–4 centiméterrel, ismertette a szakember, aki azt is elárulta, hogy a technológia a növekedésben lévő gyermekeknél lábszáron egyáltalán nem alkalmazható, combcsonton azonban már 8-9 éves kortól igen. A serdülőkor után már bárki számára elérhető korlátok nélkül, természetesen az időskorúak ez alól kivételt képeznek, jegyezte meg.

Az implantátumokat, illetve a végtaghosszabbító beavatkozásokat, amelyekre évi 10-15 betegnek lehet szüksége Magyarországon,

a társadalombiztosító egyedi méltányosság alapján támogatja,

jegyezte meg Domos Gyula egyetemi tanársegéd – idehaza egyelőre ő az egyedüli, aki ilyen műtéteket végez.

A végtagdeformitásnál, végtaghosszabbításnál maradva Domos Gyula végezetül megjegyezte, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján, amely idén 250 éves jubileumát ünnepli, egyedüliként használnak olyan külső hosszabbító készüléket, amivel nemcsak a végtag hosszabbítását tudják elvégezni, de egyéb, más társuló tengelyeltéréseket, végtagdeformitásokat tudnak korrigálni, ráadásul szoftveresen előre képesek megtervezni a beavatkozást.