Harmincnyolc év után kezdtek újra nemrég ásatásokba Abaújváron, nemrég egy kilencszáz éves kőpalotába akadtak bele a régészek - írja a Boon.hu.

A maradványokra a már ismert földváron belül bukkantak rá.

A település az Árpád-korban megyeközpont volt, egykori vára pedig ispánsági központ, ezért is irányul rá a figyelem ismétlődően.

Dr. Wolf Mária, a Szegedi Tudományegyetem régész docense a lapnak elmondta, az ásatás 2000 négyzetmétert érintett, az 1977-es geofizikai mérések eredményeiből indultak ki.

A kőpalota falai 15 méter hosszúak, és csatlakozott hozzá egy oszlopcsarnok is.

Ezt onnan tudják, hogy megtalálták az oszlopcsarnok cölöpjeinek a helyét.

A falak között pénzérmékre is bukkantak (ez árulta el az éület körülbelüli korát), és találtak különféle különféle kemencéket is, amelyek épületekhez tartoztak, valamint gödröket, amelyeket eredetileg gabonatárolásra, élelemtárolásra használtak. Kerültek elő mezőgazdasági eszközök is, például rövid kasza, amit ebben az időszakban takarmánygyűjtésre használtak, valamint különféle balták és fejszék. Katonaeszközökre szintén ráleltek, fegyverek, nyílhegyek, kopjacsúcsok, buzogányok voltak ott.

A megyeközpontot, mint amilyen Abaújvár is volt, úgy kell elképzelni, mint egy várost. Persze

nem a mai léptékű várost, hanem a korszaknak megfelelőt, melyben a társadalom szinte minden rétege megtalálható volt.

A megye élén az ispán állt, az ő lakhelye lehetett a kőpalota, de alkalmanként a király is a palotában tartózkodott.

Abaújvár igen fontos határvédő funkciót töltött be annak idején. A mostani ásatásra az Árpád-ház program nyújtott lehetőséget.

A Képes krónikában kétszer szerepel Abaújvár neve.

Legutóbb 1974–1981 között folytattak ásatást a valamikori abaújvári vár területén. Akkor egy templomot és körülötte egy temető több mint 700 sírját találták meg.