eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Teljes napfogyatkozás a chilei La Silla Obszervatóriumból nézve, Coquimbo tartományban 2019. július 2-án. A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt A Chilei Csillagászati Társaság adatai szerint az ország ezúttal elsötétült részén több mint négyszáz éve, 1592 óta nem volt látható teljes napfogyatkozás, s a következő ilyen esemény 2165-ben várható.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes

Százezrek lesték, amire négyszáz éve nem volt példa

Turisták százezrei vonultak ki Chile északi, sivatagos részébe kedden, hogy a világ egyik legtisztább égboltja alól figyelhessék meg a teljes napfogyatkozás Chilén és Argentínán átvonuló jelenségét, ahogy a Föld és a Nap közé kerülő Hold helyi idő szerint kora délután fokozatosan teljes sötétségbe borította a vidéket.

A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt (közép-európai idő szerint a késő esti órákban).

A csillagászati jelenség "útvonala" mentén több helyszínen is ezrek gyűltek össze Chilében, de az esemény számos tudóst is a térségbe csábított.

Coquimbo, 2019. július 3.
Kombókép a teljes napfogyatkozásról Chile felett a La Silla Obszervatóriumból nézve Coquimbo tartományban 2019. július 2-án. A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt A Chilei Csillagászati Társaság adatai szerint az ország ezúttal elsötétült részén több mint négyszáz éve, 1592 óta nem volt látható teljes napfogyatkozás, s a következő ilyen esemény 2165-ben várható.
MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes
A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes

Az előrejelzések alapján a chilei Atacama-sivatagban és az Andok hegyvonulatának keleti oldalán elterülő argentin San Juan tartományban kínálkoztak a legjobb éghajlati viszonyok a megfigyelésre, míg Buenos Aires égboltján felhők zavarták az érdeklődők élményét.

A NASA amerikai űrkutatási ügynökség adatai szerint a teljes sötétség egy-egy helyszínen akár 4 percig is tarthatott. A teljes napfogyatkozás sávjától messzebb pedig, a részleges napfogyatkozás Chile és Argentína távolabbi részein, valamint a többi dél-amerikai országban is látható volt, északon egészen Venezueláig és a közép-amerikai Panamáig.

A Chilei Csillagászati Társaság adatai szerint az ország ezúttal elsötétült részén több mint négyszáz éve, 1592 óta nem volt látható teljes napfogyatkozás, s a következő ilyen esemény 2165-ben várható. A dél-amerikai kontinens más részén azonban már 2020. december 14-én látható lesz a következő ilyen jelenség.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×