Infostart.hu
eur:
368.9
usd:
336.55
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: ELTE

Magyar kutatók kerültek közelebb az agy működésének megismeréséhez

Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE matematikus kutatói; a lista azért különösen fontos, mert a funkcionális agyi áramkörök összetevőinek felismerésével érthető csak meg pontosabban az agy működése.

Az ELTE Matematikai Intézet PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoportja kutatói eredményeiket a Cognitive Neurodynamics című szaklapban mutatták be.

Az emberi agynak mintegy 80 területét tartották számon a 20. század közepén az anatómusok, de ma már ezernél több területet tudnak megbízhatóan azonosítani az agykéregben és a kéreg alatti szürkeállományban.

Ezek a területek 1-1,5 négyzetcentiméteresek, és a köztük lévő kapcsolatok hozzák létre azt a makroszkopikus "hardvert", azt az "infrastruktúrát", amely - ezen a makroszkopikus szinten - lehetővé teszi az agyunk működését.

A kapcsolatok ma már diffúziós MRI képalkotás és bonyolult matematikai feldolgozás segítségével feltérképezhetőek - közölte a kutatást bemutató cikkben az ELTE.

A több ezer kapcsolat kiértékelése, vagyis az emberi agygráf analízise fontos lépés ahhoz, hogy a szakemberek megértsék és leírják az agy működését. Ehhez azonban fel kell térképezni azokat a hálózatokat, részgráfokat, amelyek az emberi agyban jelen vannak. A cikk szerint ezen a területen ért el meghatározó eredményt az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja: sikerült feltérképezniük legfeljebb 6 élből (kapcsolatból) álló részgráfokat, amelyek összefüggőek, és a vizsgált 426 alany legalább 70, de nem egyszer 80, illetve 90 százalékában jelen vannak.

A kutatók több mint 79 ezer olyan összefüggő részgráfot azonosítottak, amely az alanyok legalább 70 százalékában megtalálható.

Az ELTE matematikus kutatói (Fellner Máté mesterszakos hallgató, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor) a gyakori részgráfok eloszlásának különbségét is vizsgálták a nemek között.

A legfeljebb 6 élű és legalább az egyik nemnél minimum 90 százalékos gyakoriságú összefüggő részgráfok között

  • 142 olyat találtak, amely a férfiaknál szignifikánsan gyakoribb volt, mint a nőknél, és
  • 306 olyat, amely a nőknél szignifikánsan gyakoribb volt, mint a férfiaknál.

A nőknél másutt is több gyakori gráfot találtak: például a nők legalább 70 százalékában jelen levő 6-élű összefüggő részgráfok száma több mint 100 ezer, ez a szám a férfiaknál kevesebb mint 8 ezer.

A kutatók szerint a gyakori összefüggő részgráfok jórészének funkcionális jelentősége is lehet: sokszor fontos agyi áramköröket alkotnak. Megfordítva ez nem feltétlenül mondható el: az ELTE kutatói által felderített anatómiai részgráfoknak csak egy része ír le funkcionális kapcsolatokat. A nagyfelbontású funkcionális kapcsolatok feltérképezése jelenleg még nem lehetséges, a gyakori részgráfok felismerése mégis azért különösen fontos, mert közülük válogathatók ki a funkcionális agyi áramkörök összetevői.

A felderített agyi részgráfok listája és a publikáció itt érhető el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

A magyar válogatott egymást követő harmadik évben nem érte el első számú célját, ami 2026 kapcsán azt jelenti, hogy nem jutott vissza a csoportját megnyerve a Nemzetek Ligája A-divízójába. Ugyanakkor a második helyen végezve megőrizte erre a reményét, sőt, a második kalapba került a következő Eb selejtezőinek sorsolása előtt. Akkor hányas osztályzatot érdemel 2026-os teljesítményére Marco Rossi csapata? Négyest, az ötig terjedő skálán?
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Szerda este egy csapásra vadonatúj dollármilliomosok születtek

Szerda este egy csapásra vadonatúj dollármilliomosok születtek

Több ezer jelenlegi és korábbi alkalmazottat tehet dollármilliomossá az Anthropic tőzsdei bevezetése, ami a Szilícium-völgy történetének egyik legnagyobb munkavállalói vagyongyarapodását hozhatja el. A Claude mesterségesintelligencia-modellt fejlesztő vállalat részvénykibocsátása nemcsak a korai kutatókat és mérnököket, hanem az adminisztratív személyzetet is hatalmas vagyonhoz juttatja, miután a cég néhány év alatt egyszerű startupból a világ egyik legértékesebb vállalatává nőtte ki magát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×