Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: The ET (Einstein Telescope) project Web Site

Meghiúsulhat Magyarország történelmének legambiciózusabb tudományos projektje

Leszavazták a magyar fizikusok a Mátrába tervezett hatalmas Einstein teleszkópot. Egyesek szerint eleve túl sok pénzbe kerülne, mások az MTA és az innovációs tárca viszonya miatt tartanak a projekttől. A minisztérium szerint még nincs döntés az ügyben.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói 2018 végén jelentős többséggel leszavazták az évszázad tudományos beruházásának hazai megvalósulását. A magyar kormány még nem döntöte el, hogy támogatja-e a gigantikus Einstein teleszkóp Mátrába telepítését, de ha a fizikusok szavazatain múlik, a hosszú évek óta tervezett projektből nem lesz semmi.

Tavaly novemberig még úgy tűnt: a magyar tudósok, de legalábbis a fizikusok támogatják, hogy Magyarországon, közelebbről a Mátrában épüljön a legújabb (vagyis az olaszországi VIRGO után a második) európai gravitációshullám-detektor - olvasható a Qubit cikkében.

A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött. A 2007-es előzetes mérések alapján

egy elhagyatott olaszországi bánya és a Pireneusok egy ugyancsak zavartalan helyszíne mellett a Mátra, azon belül is a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt.

A projektre azért figyelt fel a világ, mert az egymilliárd dolláros összköltségvetésű, a tervasztalon közel ötven éve létező, de a gyakorlatban is három évtizeden át tökéletesítgetett első ilyen berendezéssel, az amerikai LIGO-val 2015-ben elsőként sikerült észlelni egy gravitációs hullámot. A bravúrt azóta többször is megismételték, a LIGO és a VIRGO továbbfejlesztett, második generációs rendszereivel is. Az óvatosságot magyarázza, hogy a gravitációshullám-mérés nem olcsó mulatság. A LIGO és a VIRGO tapasztalatai alapján a harmadik generációs, úgynevezett xilofon konfigurációjú berendezésre nagyjából 1 milliárd eurót kellene szánni (ez az összeg nagyjából a tizede annak, amennyibe a paksi atomerőmű bővítése kerül majd a magyar államnak).

A gigantikus költségek mellett a Qubit cikke szerint az is elgondolkoztathatta a magyar fizikusokat, hogy a Mátrába tervezett beruházás elsősorban innovációs, logisztikai, technológiai, ipari feladat, ahol

a mérnökök, informatikusok szerepe legalább a fizikusokéhoz mérhető, ha nem nagyobb.

A terv ellen szavazók egy része pedig attól tartott, hogy az ITM és az MTA között tavaly nyár óta tartó tudományfinanszírozási konfliktusban az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra.

Az ellenzők között akadtak olyanok is, akik a természetvédelmi kockázatokra hivatkoztak.

A szkeptikusok egyik képviselője a lapnak elmondta, hogy megítélése szerint a teleszkóp felépítése aránytalanul sok pénzébe kerülne Magyarországnak.

A projektet ellenző megkérdezettek tartottak attól is, hogy a hatalmas költség nem garantálja az elvárható tudományos előrelépést, még akkor sem, ha elődeihez képest a hosszabb karokkal tervezett mátrai teleszkóp lényegesen érzékenyebb lenne.

A Qubit az ITM-et vezető Palkovics László innovációs minisztert is megkérdezte. A tárca kommunikációs főosztálya ezt válaszolta: „az Einstein teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés.”

Forrás: The ET (Einstein Telescope) project Web Site
Forrás: The ET (Einstein Telescope) project Web Site

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×