A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói 2018 végén jelentős többséggel leszavazták az évszázad tudományos beruházásának hazai megvalósulását. A magyar kormány még nem döntöte el, hogy támogatja-e a gigantikus Einstein teleszkóp Mátrába telepítését, de ha a fizikusok szavazatain múlik, a hosszú évek óta tervezett projektből nem lesz semmi.
Tavaly novemberig még úgy tűnt: a magyar tudósok, de legalábbis a fizikusok támogatják, hogy Magyarországon, közelebbről a Mátrában épüljön a legújabb (vagyis az olaszországi VIRGO után a második) európai gravitációshullám-detektor - olvasható a Qubit cikkében.
A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött. A 2007-es előzetes mérések alapján
egy elhagyatott olaszországi bánya és a Pireneusok egy ugyancsak zavartalan helyszíne mellett a Mátra, azon belül is a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt.
A projektre azért figyelt fel a világ, mert az egymilliárd dolláros összköltségvetésű, a tervasztalon közel ötven éve létező, de a gyakorlatban is három évtizeden át tökéletesítgetett első ilyen berendezéssel, az amerikai LIGO-val 2015-ben elsőként sikerült észlelni egy gravitációs hullámot. A bravúrt azóta többször is megismételték, a LIGO és a VIRGO továbbfejlesztett, második generációs rendszereivel is. Az óvatosságot magyarázza, hogy a gravitációshullám-mérés nem olcsó mulatság. A LIGO és a VIRGO tapasztalatai alapján a harmadik generációs, úgynevezett xilofon konfigurációjú berendezésre nagyjából 1 milliárd eurót kellene szánni (ez az összeg nagyjából a tizede annak, amennyibe a paksi atomerőmű bővítése kerül majd a magyar államnak).
A gigantikus költségek mellett a Qubit cikke szerint az is elgondolkoztathatta a magyar fizikusokat, hogy a Mátrába tervezett beruházás elsősorban innovációs, logisztikai, technológiai, ipari feladat, ahol
a mérnökök, informatikusok szerepe legalább a fizikusokéhoz mérhető, ha nem nagyobb.
A terv ellen szavazók egy része pedig attól tartott, hogy az ITM és az MTA között tavaly nyár óta tartó tudományfinanszírozási konfliktusban az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra.
Az ellenzők között akadtak olyanok is, akik a természetvédelmi kockázatokra hivatkoztak.
A szkeptikusok egyik képviselője a lapnak elmondta, hogy megítélése szerint a teleszkóp felépítése aránytalanul sok pénzébe kerülne Magyarországnak.
A projektet ellenző megkérdezettek tartottak attól is, hogy a hatalmas költség nem garantálja az elvárható tudományos előrelépést, még akkor sem, ha elődeihez képest a hosszabb karokkal tervezett mátrai teleszkóp lényegesen érzékenyebb lenne.
A Qubit az ITM-et vezető Palkovics László innovációs minisztert is megkérdezte. A tárca kommunikációs főosztálya ezt válaszolta: „az Einstein teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés.”