A négy új felvétel körülbelül 200 kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között.
A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Európa hold hőjellemzőinek első globális térképét. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
"Az ALMA felvételei igen érdekesek, mert az Európa hőkibocsátásának első globális térképét nyújtják nekünk.
Mivel az Európát borító jégkéreg alatt óceáni világ van lehetséges geológiai aktivitással, a hold felszínének hőmérséklete fontos számunkra, mivel megjelölheti az ilyen aktivitás helyeit és nagyságát" - magyarázta Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) bolygókutatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
Az Európának viszonylag fiatal a felszíne, csupán mintegy 20-180 millió éves, amit azt jelzi, hogy még mindig léteznek termál- és geológiai folyamatok. Az optikai teleszkópokkal ellentétben, amelyek csak az égitestek által tükrözött napfényt érzékelik, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózathoz (ALMA) hasonló rádiótávcső-rendszerek képesek érzékelni a Naprendszerben lévő viszonylag hideg objektumok, a kisbolygók, holdak és üstökösök által kibocsátott hő "sugárzását". A megfigyelések szerint az Európa felszínének hőmérséklete soha nem emelkedik mínusz 160 Celsius-fok fölé.
"Az Európa hőjellemzőinek tanulmányozása páratlan eszközöket biztosít felszínének megértéséhez" - hangsúlyozta Bryan Butler, az új-mexikói Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium munkatársa.
Az Európa feltérképezése még a kezdeteknél jár. A NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű misszió indítását a Jupiter-holdra. A Jupiter körberepülésekor tucatnyi alkalommal fog a szonda elszállni az Európa előtt, nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi a kilökődő anyag összetételét, radarjával meghatározza a jég vastagságát. Vélhetően a 2030-as években juthat el egy holdjáró a jég alá.
