eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Ráczkevy-Deák Gabriella biológus magánszemélyek által Lyme-kór vizsgálatra beküldött kullancsot viszgál az Istenhegyi Géndiagnosztika Orvosi Centrum Kft. egyik laboratóriumában a centrum új épülete avatásának napján Budapesten 2014. április 28-án.
Nyitókép: Máthé Zoltán

A mai napig sok tévhit kering a kullancsokról

Minden ötödik brit szerint a kullancsok kizárólag az állatokra veszélyesek, holott ezek az élősködők az emberek egészségét is nagyban veszélyeztethetik – derült ki az MSD Animal Health kutatásából. A kelet-közép-európai kisállattartók ennél jóval tudatosabbak: a válaszadók 99 százaléka tudja, hogy ezek a paraziták az emberre is ártalmasak, és a védekezési módszerek szempontjából is jóval felkészültebbek.

A szakértők hangsúlyozzák: bár a gazdik egyre tájékozottabbak, a prevenció mértékén továbbra is javítanunk kell.

A felmérés kelet-közép-európai válaszadóinak több mint 99 százaléka tudja, hogy a kullancsok olyan, emberre is veszélyes betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór, a brit válaszadók közel harmada még csak nem is hallott erről a veszélyről. A britek jelentős része, mintegy 20 százaléka úgy gondolja, hogy ezek az élősködők semmilyen betegséget sem adnak tovább, mások olyan tévhiteket kötnek hozzá, mint a kolera (9 százalék), a gonorrhoea (5 százalék) vagy a kanyaró (3 százalék).

A keleti és a nyugati régió lakosai az erdős, fás, bokros területeket jelölték meg a kullancsok fő lelőhelyeként. A magyar, cseh és lengyel válaszadóknak azonban pusztán 5 százaléka tud arról, hogy

kullancsokkal nemcsak az anyatermészetben, hanem a saját kertünkben is találkozhatunk,

míg a britek fele tisztában volt ezzel az információval. Ugyanakkor a britek közül csak minden ötödik válaszadó tudja, hogy városok zöld területei is problémát jelenthetnek, a mi régiónkban pedig gyakorlatilag senki sem tartja ezt valós problémának.

„Ez a kutatás rávilágított: habár az európai kisállattulajdonosok egyre jártasabbak a témában, a parazitákkal kapcsolatos tévhitek még mindig elterjedtek. A tudáshiány akkor is megmutatkozik, amikor szóba kerül a kullancsok aktivitási ideje: a tulajdonosok nagy része biztos abban, hogy csakis nyáron kell a kullancscsípésre ügyelniük. Ezzel szemben

a tavaszi és kora őszi időszakok még veszélyesebbek, ráadásul a klímaváltozásnak köszönhetően a kullancsok egész évben támadhatnak a régióban.

Kelet-Európa ebből a szempontból különösen veszélyeztetett, hiszen a kullancsfertőzöttség itt jóval magasabb, mint Nagy-Britanniában” – hangsúlyozta Michał Ceregrzyn, az MSD AH technikai igazgatója.

Mit kell tenni, ha kullancs csípi meg a kisállatot?

A válaszadók többsége – Európa-szerte – megfelelő tudással rendelkezett arról, mi a teendő, ha kisállatukat megcsípi egy kullancs: fel kell jegyezni a csípés idejét, figyelemmel kísérni, hogy jelentkeznek-e betegségre utaló tünetek és konzultálni egy állatorvossal. A brit válaszadók 20 százaléka egyáltalán nem használ kullancs elleni termékeket, 50 százalékuk pedig különösebb megfigyelés nélkül csak eltávolítja a parazitát a kisállat testéből.

A magyar, cseh és lengyel tulajdonosok tisztában vannak a hatékony, tudományosan megalapozott védekezési és megelőzési módszerekkel. Szerencsére a házi, kétes hatékonyságú kullancsellenes gyógymódok nem kifejezetten népszerűek: a válaszadók elenyésző része mondta, hogy citromlével vagy más háztartási eszköz segítségével gyógyítaná az állatát.

„Mivel a kullancsok az emberekre és az állatokra is egyaránt veszélyes betegségeket terjesztenek, egyre fontosabbak a hatékony parazitaellenes termékek.

A védelem és a megelőzés egész évben fontos: kedvenceinket tizenkét hónapon át védenünk kell a leghatékonyabb készítményekkel.” – tette hozzá a szakértő.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×