Eddig csak szakértői becsléssel tudták meghatározni, hogy milyen volt az eredeti környezet ott, ahol ma már nincs természetes növényzet. A számítógépes kapacitás és a modellezés fejlődésével viszont már formalizáltan, statisztikai összefüggések alapján, a környezeti viszonyok figyelembe vételével tudják megbecsülni, hogy milyen növényzet lenne természetes az ország egyes területein - mondta a projektről az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Somodi Imelda, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
A kutatókat azok a helyek érdeklik a legjobban, hogy ahol ma már nincs természetes növényzet. Persze azok is érdekesek, ahol van ugyan, de az nem a jelenlegi környezeti viszonyoknak leginkább megfelelő.
Ennek a térképes becslésnek a természetvédelemben és az élőhelykutatásban van a legnagyobb szerepe, de a tájak karakterének, természetességének értékelésében is jelentős segítséget nyújt. A többrétegű térképek tudományos alapot adnak a különféle ökológiai restaurációs intézkedéseknek és egyéb természetvédelmi beavatkozásoknak, továbbá minden olyan döntés előkészítésében támpontot nyújthatnak, amely természetes élőhelyeket érint.
A térkép gyakorlati haszna
A szakértő elmondta: a természetvédelemben - főként ha kevés a forrás -,
a leghatékonyabb az önfenntartó állományok védelme
(amelyek olyan helyen vannak, ahol a környezeti viszonyok is megfelelőek). Ezek kialakításában, az egy-egy terület növényzetének védelméről hozott döntésben sokat segíthet az új térkép.
A modern természetvédelemben a természetes átalakulást is lehet támogatni, ha olyan növénytársulás megváltoztatásáról kell dönteni, amelyik az aktuális környezeti viszonyoknak nem épp a legmegfelelőbb. Ebben is segíthet ez a térkép.
Felhasználhatják a természetes "benövényesítésben" is, mert a térkép meg tudja mutatni, hogy az aktuális viszonyok milyen élőhelyet tudnak a legjobban eltartani, melyik lehet önfenntartó. Ezáltal a minimálisra csökkenthető az utógondozás szükségessége,
a tereprendezés és a növények elhelyezése után a folyamatokat rá lehet hagyni a természetre.
"Már több nagy gyár is megkereste az intézetet, és segítséget kértek a környezetükben tervezett élőhely-helyreállítás, növényesítés megtervezéséhez. Ilyenkor jó támpont ez a térképi becslés, mert könnyebben meg tudjuk határozni, hogy milyen élőhelyeket hozzanak létre a kollégák" - mondta a térkép használatáról az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.