Infostart.hu
eur:
379.75
usd:
321.74
bux:
126895.28
2026. február 23. hétfő Alfréd
Hogyan változik a klíma? Nem egy modell, hanem sok száz kell, hogy kiderüljön

Hogyan változik a klíma? Nem egy modell, hanem sok száz kell, hogy kiderüljön

Magyar kutatók először modellezték laboratóriumi körülmények között a klímaváltozást. Egy másik csoport közben az olyan távoli klímahatásokat kutatja – részben a statisztika és a valószínűségszámítás segítségével –, mint az El Nino vagy az európai Észak-atlanti oszcilláció – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Herein Mátyás, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A klímarendszer telekonnekcióinak vizsgálatakor tehát nemcsak azt vizsgálják a kutatók, hogy lesz-e abból vihar Európában, ha egy pillangó Kínában meglebbenti a szárnyát, hanem mi történik, ha egyszerre sok pillangó szerepel a modellben.

„A klímarendszerünk telekonnekcióit, távkapcsolatait vizsgáltuk, vagyis a klíma két távoli rendszere között kialakuló időjárási távkapcsolatokat elemeztük” - mondta Herein Mátyás.

Ezek ugyan már a 19. század óta ismertek, a korunkban zajló klímaváltozás mégis rengeteg kérdést vet fel velük kapcsolatban – tette hozzá.

A tudományos főmunkatárs elmondta, hogy egy másik csoport, laboratóriumi vizsgálatban a földi klímarendszert vitte be a laborba. Ezzel a világon elsőként modelleztek klímaváltozást laborkörülmények között.

„A mi kutatásunk pedig arról szólt, hogy a klímarendszerünk telekommunikációi, távkapcsolatai – például az El Nino vagy az Európára jobban jellemző Észak-Atlanti oszcilláció – hogyan viselkednek klímaváltozáskor” - közölte Herein Mátyás.

„Azt mutattuk ki, hogy az eddigi képpel ellentétben nem elég egyetlen klímarendszert modellezni, hanem elméletileg végtelen sokat kell.

Ez a valóságban azt jelenti, hogy néhány száz klímatörténetet modellezünk, amelyek közül mindegyik valamilyen valószínűséggel előfordulhat. Ezeknek a sokasága adja meg a tipikus viselkedést a jövőre nézve” - mondta a kutató.

„Ez azt jelenti, hogy ahány kísérletet elvégzünk, annyiféle lehetőség van, de ezek összessége adja meg a tipikus viselkedést” - magyarázta.

Elmondta: a módszerük újdonsága, hogy több párhuzamos klímarendszert, klímatörténetet építenek ki, amelyek egymással párhuzamosan fejlődnek, de egymással nincsenek kölcsönhatásban.

Hogyan változik a klíma? Nem egy modell, hanem sok száz kell, hogy kiderüljön

„Egy idő után – amikor már elfelejtették a kezdeti állapotukat – ezek összessége képes megadni a klíma várható állapotát” - ismertette a tudományos főmunkatárs.

Erre pedig azért képes, mert a modell keretein belül a kutatók kizárhatják azokat az eseményeket, amelyek valószínűtlenek.

Herein Mátyás elmondta: állandó probléma a klímatudományban, hogy ezeket a folyamatokat még mindig nem tudják sem időben, sem térben elég finoman felbontani.

Példaként hozta az EL Nino jelenséget, amelyet nagyjából értenek, ám ez még mindig kevés ahhoz, hogy a nagyon finom szerkezeteket modellezhessék.

A kutató kiemelte: a telekonnekciós távkapcsolatok igencsak fontosak, hiszen

ha a Föld egy távoli pontján történik valamilyen változás, az erős kihatással van egy másik távoli területre.

A kapcsolatok között pedig több száz vagy több ezer kilométer lehet.

Az El Nino például hatással van az indiai monszunra, az Észak-atlanti oszcilláció pedig meghatározza, hogy milyen lesz a tél Európában: hatással van a skandináv télre, a mediterrán télre, és a magyar télre is hat.

A módszerrel kapcsolatban Herein Mátyás elmondta: csak a kezdeti feltételeket változtatták meg, de minden történetben ugyanazok maradtak a peremfeltételek, ugyanaz a fizika, ugyanazok az egyenletek szabályozzák azokat. A kezdeti pici változások tették lehetővé, hogy különböző történetek induljanak el.

„Ezeket nevezzük a párhuzamos klímák elméletének, ez az, amit a kutatócsoport a világon először vizsgált” - hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

„Éppen ezek a párhuzamos történetek teszik lehetővé, hogy a jövőbeli klímafejlődést megértsük, ezeknek a történeteknek az összessége hordozza az információt”

- közölte Herein Mátyás.

Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa kiemelte: ez a módszer éppen azt mutatja meg, hogy ezek az egyes klímatörténetek önmagukban nem reprezentatívak, csak akkor, ha a sokaságukat vizsgáljuk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Súlyos intő jelek Friedrich Merz német kancellár újbóli CDU-pártelnökké választásán

Súlyos intő jelek Friedrich Merz német kancellár újbóli CDU-pártelnökké választásán

Újraválasztották a Német Kereszténydemokrata Unió, a CDU élére Friedrich Merz kancellárt a párt hétvégi kongresszusán. Merz eddig gyakorlatilag minden ígéretét megszegte, és továbbra is a szociáldemokraták „foglya”, így a helyzete érdemben nem erősödött – mondta az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért Intézet igazgatója.

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×