Címke: klímakutatás (9 cikk)

A Meteorológiai Világszervezet előrejelzése szerint 2025 őszén nagy valószínűséggel La Niña időjárási jelenség alakulhat ki, amely felválthatja a mostani semleges óceáni és légköri viszonyokat. A jelenség 2-3 fokkal csökkenti a tengervizek hőmérsékletét, ami 2022-ben globális aszályt okozott. Az InfoRádió által kérdezett éghajlatkutató szerint azonban mára a legnagyobb hatást az ember fejti ki.

A Bükk-fennsík mélyedéseiben legendásan hideg mikroklíma alakulhat ki, a kutatók szerint azonban a jelenség a közelmúltban gyakorlatilag kimaradt.

Az Exxon a hetvenes és a nyolcvanas években végzett kutatásai ijesztően pontosak voltak.

A klímakutatás is feladat lesz, 2027-ig 2 milliárd forintból zajlik az átmenet.

A klímakutatásban végzett felfedező és feltáró munkájukért a Földgömb Alapítvány kutatói, Nagy Balázs és Heiling Zsolt a Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított díjat vehettek át.

Az idei tél volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta európai klímakutatók szerint, a különbség több mint 3 Celsius-fokos.

Még egy mérsékelt mértékű globális felmelegedés is növelni fogja az energiaszükségletet a világon 2050-re - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Magyar kutatók először modellezték laboratóriumi körülmények között a klímaváltozást. Egy másik csoport közben az olyan távoli klímahatásokat kutatja – részben a statisztika és a valószínűségszámítás segítségével –, mint az El Nino vagy az európai Észak-atlanti oszcilláció – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Herein Mátyás, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A klímarendszer telekonnekcióinak vizsgálatakor tehát nemcsak azt vizsgálják a kutatók, hogy lesz-e abból vihar Európában, ha egy pillangó Kínában meglebbenti a szárnyát, hanem mi történik, ha egyszerre sok pillangó szerepel a modellben.

A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását: a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.