Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 10. szombat Melánia

Kis hátizsákkal vonultak a fecskék - magyar kutatók világszenzációja

Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja.

A Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kis tömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére. A megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek. A tudomány történetében először sikerült adatokat szerezni a Kárpát-medence molnárfecskéinek Közép- és Dél-Afrikában található telelőterületeiről - tudatta az MME. 

A vonuló madárfajok többségének testtömege 20 gramm alatti, így a nagyobb testű madaraknál látványos eredményeket mutató, jelenleg használatos 5 gramm körüli jeladók ezeknél nem használhatóak, mert a méretük lényegesen meghaladja a madarakra felhelyezhető, a testtömeg maximum 4-5 százalékát elérő határt. A kutatás egyik célja éppen ezért a geolokátorok olyan mértékű miniatürizálása volt, hogy a 13-17 grammos fecskefajok esetében is használhatóak legyenek.

A madár hátára kis hátizsákként felhelyezett geolokátor 2-5 percenként rögzíti a kis eszközt ért fény mennyiségét. Az információkból szerzett adatok alapján naponta megállapítható a napfelkelték és napnyugták időpontja, amely alapján 200-300 kilométer pontossággal meghatározható, hogy milyen földrajzi hosszúságon és szélességen volt az adott napon a madár. Az eszköz nem befolyásolta az állatok mindennapi életét.

E madárfajok esetében igen alacsony az éves túlélési arány. A partifecskék esetében egy átlagos vonulási-telelési időszak során a fészkelő egyedek 60 százaléka elpusztul, és hasonló értékek jellemzőek a molnárfecskék esetében is.

A geolokátorok által rögzített fényadatok feltárták, hogy a molnárfecskék az afrikai telelési időszakban üregeket, odvakat is használnak éjszakázásra, ami fontos magyarázattal szolgálhat arról, miért kerül elő olyan kevés hagyományos gyűrűzéssel jelölt madár Afrikából.

A hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfajok csaknem kétharmadának drámaian csökken az egyedszáma Európában és Magyarországon. Ezek közé tartoznak a fecskék is: a Tisza közel 600 kilométeres magyarországi szakaszán a partifecske állomány az 1990-es 30 ezer párról 3 ezer párra, a molnárfecskék száma pedig országosan a felére csökkent 2015-re.

A megfogyatkozás okainak feltárásához nélkülözhetetlen, hogy a kutatók megismerjék a vonulási és telelési területeket és a madarakat ott érő hatásokat is. A klasszikus madárgyűrűzés azonban a legtöbb kistestű vonuló madárfaj esetében kevés információval szolgál. A molnárfecske 1,2 millió, Európában jelölt egyedéből például mindössze 20 került meg a Szaharától délre 1994-ig, ennek a fajnak a telelőterülete és vonulási viselkedése így eddig ismeretlen volt.

Címlapról ajánljuk

Ilyenkor ne előzzünk, és most inkább keressük, ne kerüljük a sűrű forgalmat – téli vezetéstechnikai tanácsok a szakértőtől

Téli gumi, megfelelő ablaktörlő gumik, ablakmosó folyadék – Zsurzs Jenő vezetéstechnikai instruktor szerint a mostani időjárási körülmények között ezekről mindenképpen gondoskodniuk kell az autósoknak. A Drivingcamp Vezetéstechnikai Központ senior trénere az InfoRádióban elmondta: elindulás előtt jó, ha felmérjük saját magunk és az autónk képességeit. Azt javasolja, takarítsuk le a havat az autónk tetejéről, mert ha ezt nem tesszük meg, fékezésnél akár nagyobb mennyiségű hó is lezúdulhat a szélvédőre, ami komoly balesetet is eredményezhet.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Rég nem látott, extrém hóhelyzet: mutatjuk, mit okozott a havazás

Rég nem látott, extrém hóhelyzet: mutatjuk, mit okozott a havazás

A héten egy mediterrán ciklon érte el Magyarországot, amely a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel találkozva hétfőtől szerdáig, három hullámban kiadós havazást hozott az országban. Pénteken, ugyan már nem országos kiterjedéssel, de újabb csapadékzóna érte el hazánkat, amely többfelé hozott havazást, illetve ónos esőt is. Utóbbi miatt pénteken a piros riasztást is kiadta a meteorológiai szolgálat Somogy, Zala és Baranya vármegyére. Az elmúlt évek enyhe teleit követően a jelenlegi, rendkívülinek mondható hóhelyzet az internetes keresésekben is meglátszik. A Google Trends adatai segítségével megnéztük, mire kerestek rá leginkább az emberek az évtized legnagyobb havazásával kapcsolatban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×