Minimálisan kétszerese a melegedés sebessége és az ezzel együtt járó környezeti és egyéb problémák nagysága a sarkvidéki területeken, mint a Föld bármely más részén

– közölte a legfrissebb eredményeket Bartholy Judit.

„Hihetetlen mértékben olvad a sarki jég. Ha csak az északi és a déli sarkvidéki területeken a tengeri jég kiterjedésének csökkenését nézzük, akkor most decemberben 3,7 millió négyzetkilométernyi – tehát lényegesen nagyobb területű, mint India – a jégveszteség” - hívta fel a figyelmet az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

Az olvadás pedig az egész bolygóra kihat: például megváltoznak a cirkulációs viszonyok, módosul a frontok, ciklonok vonulási mozgása, pályája. Ez Magyarországon például 30 százalékos csapadékhiányt vagy csapadéktöbbletet okozhat. Tehát nagyon is kézzel fogható következményei lehetnek a sarkvidéken elinduló intenzív változásnak – hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette: természetesen minden évben megfigyelhető a sarkvidékeken a tavaszi olvadás és az őszi-téli fagyási időszak. De olyan mértékű szélsőségek alakultak ki, hogy szinte hihetetlen, a tudományos közösség is csak áll és bámul.

Bartholy Judit példaként említette, hogy idén olyan jelenség fordult elő az északi sarkvidéken, egész közel az északi sarkhoz, ami még soha nem fordult elő: novemberben 20 Celsius-fokkal volt az átlag felett a hőmérséklet.

Ugyanez megtörtént idén januárban is:

míg Magyarországon -4, -6 Celsius-fok volt, addig az Északi-sark közvetlen közelében pozitív hőmérsékleteket mértek.

Eleinte nem is hitték el az eredményeket, azt hitték, hogy mérési hibáról van szó. De mivel annyi állomáson és annyi egymástól teljesen független mérőponton történt, teljesen egyértelmű, hogy nem történt hiba mérésekben – tette hozzá.

A magyarázat úgy tűnik, hogy a sokat emlegetett futóáramlásoknak, jetstreameknek köszönhető, amelyek a sarkvidék környezetében hullámoznak, és olyan nagyon nagy kilengésen mentek keresztül, hogy egy meleghullám egészen a sarkpontig elért – magyarázta az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

„Tehát úgy tűnik, hogy a cirkulációs viszonyok nagyon jelentős mértékű anomáliájaként foghatjuk fel ezeket a nagyon meleg időszakokat” - összegezte Bartholy Judit.

A tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban a tanszékvezető elmondta: a 2013-14-es IPCC-jelentésben még igen visszafogott eredmények jelentek meg, eszerint a tenger szintéjnek emelkedése nem haladja meg az egy métert az évszázad végéig.

Bartholy Judit emlékeztetett: Hollandia számára ez az egy méter is komoly gondot jelent, mivel korábban a tengerszint alatti feltöltött területeket tettek lakhatóvá, és az ország lakott területeinek jelentős része is a tengerszint alatt helyezkedik el. A védőgátrendszerek pedig, amelyek Hollandiát védik, nagyon sérülékenyek.

„Az új fejlemények azonban felülírják az utolsó jelentésben olvasható értékeket, és úgy tűnik, hogy lényegesen nagyobb mértékű tengerszint-emelkedéssel állhatunk szemben”

- hangsúlyozta az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

„Eddig általában azt mondták, hogy az igazán veszélyeztetett távol-keleti – Banglades térsége vagy az óceáni szigetvilág sok ezer szigete – területek azok, amelyek igazán veszélyeztetettek, de ha a grönlandi jég olvadása olyan mértékű lesz, mint ahogy az most kinéz, és amilyen ütemben elindult, akkor ez már amerikai vagy európai nagyvárosokat is nagyon komolyan érinthet” - figyelmeztetett Bartholy Judit.

„Azt szoktuk mondani, hogy a grönlandi jég olvadása 7 méteres, az antarktiszi jég olvadása 70 méteres vízszintemelkedést jelent. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy az antarktiszi jég olvadása fenyegetne minket, ott a tengeri jég olvadása inkább csak az ottani élővilágot veszélyezteti. De a grönlandi jég most igen komoly veszélyben van” - mondta a tanszékvezető.

„A melegebb, instabilabb klíma, a szélsőségek gyakoriságának növekedése a globális felmelegedés velejárója. Ahogy haladunk az évszázad közepe, vége felé, úgy tűnik, hogy az extremitás felé való haladás egyre erősödik”

- figyelmeztetett az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.