Maga a Bereniké Haja csillagképet a Göncöl szekér rúdja alatt kell keresni, de egy nagyon halvány csillagkép, nem túl feltűnő – mondta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi intézetének munkatársa.
„A mi galaxisunkhoz tartozó csillagoktól messze, több százmillió fényévre van egy nagy, nagyon sűrű, nagyon sok galaxisból álló galaxishalmaz. Itt galaxisok tízezrei csoportosulnak egy relatíve kicsi térrészben”
- mutatta be a galaxishalmazt Sárneczky Krisztián csillagász.
Hozzátette, hogy a csillagászok szeretik az ilyen jelenségeket, mert ott jól meg lehet figyelni a Tejútrendszereket, a galaxisokat.
„Mi egyfajtában lakunk, de ezen kívül nagyon sokfajta létezik, ezekre is kíváncsiak vagyunk” - fogalmazott.
Tavalyi hír, hogy egy ultradiffúz csillagvárost azonosítottak ebben a galaxishalmazban.
„Az az anyag, amiből mi létezünk, és a Föld is van, csak egy nagyon kis százalékát teszik ki valójában az univerzumnak. Mindössze 5 százaléka az a látható anyag, amiből mi vagyunk. A többi 95 százalék valamilyen más típusú anyag, aminek körülbelül egynegyede az úgynevezett sötét anyag. Ez a sötét anyag is kifejt gravitációs hatást, ugyanúgy, mint a látható anyag” - ismertette a csillagász.
Hozzátette: az univerzum majdnem 70 százaléka pedig egy sötét energiának nevezett eléggé furcsa anyagból áll, ami úgy tűnik, hogy nem vonz, hanem taszít. Ez gyorsítja az univerzumot, és egyelőre teljes rejtély.
„A sötét anyagot sem ismerjük pontosan, de azt legalább már relatíve régóta ismerjük, hogy egy olyan anyag, ami nem bocsát ki fényt magából, és az univerzumnak jelentős részét teszi ki. Ezt az anyagot úgy érzékeljük, hogy van gravitációs hatása” - ismertette a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi intézetének munkatársa.
„A galaxisok forgássebessége függ a tömegüktől: minél nagyobb a tömege egy galaxisnak, annál gyorsabban kell forognia, hogy a csillagok ne zuhanjanak bele a közepébe. Kiderült már elég régen, hogy a galaxisok gyorsabban forognak, mint amennyi világító anyagot mi látunk. Vagyis olyan, mintha nem látható plusztömege lenne. Ez az a sötét anyag, amiről még mindig nem tudjuk pontosan, hogy micsoda, ezt kutatjuk” - mondta a csillagász.
Elmondta, hogy a mai nagy és erős távcsövekkel a csillagászok az utóbbi években felfedeztek olyan galaxisokat, amelyek nem olyanok, mint a miénk, aminek a jelentős része világító anyagból áll, hanem szinte egyáltalán nincs benne világító anyag, nagyon kevés csillag van benne, csak századannyi, mint a mi Tejutunkban.
„Az, hogy azonosítunk ilyen, szinte csak sötét anyagból álló galaxisokat, azért jó, mert akkor tudjuk, hogy ott érdemes kutatni. Ott olyan nagy mennyiségben van jelen, hogy ezt vizsgálva talán végre ki tudjuk találni, hogy mi is ez” - emelte ki Sárneczky Krisztián.
Ezáltal kiderülhet, hogy valami nagyon picike, láthatatlan elemi részecskéknek, vagy valami nagyobb méretű égitesteknek, talán bolygóknak a serege, amelyek nem világítanak maguktól, mint a csillagok.
A mostani hírek szintén egy ilyen sötét anyagból álló galaxisról szólnak, a Szitakötő 44 nevű galaxisról.