Infostart.hu
eur:
379.56
usd:
321.92
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Elhunyt Stefanovits Pál akadémikus

Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírű tudósa - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel.

Stefanovits Pál 1920-ban született Kassán. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát 1942-ben. Ezután a Földtani Intézetben, majd 1949-től az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézetébe dolgozott.

Több mint másfél évtizedes kutatóintézeti tevékenység után, 1965-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (jelenlegi Szent István Egyetem) Talajtani Tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést, megbízták a tanszék vezetésével, 1969 és 1975 között az egyetem rektorhelyettese volt, alapító vezetője a Környezetgazdálkodási Intézetnek, 1990-ben professor emeritusi címet kapott.

Stefanovits Pál tankönyvei ma is alapvetőek a talajtan oktatásában.

Stefanovits Pál 1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1967-ben megvédte akadémiai doktori értekezését, az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja és több éven át elnöke volt. Az MTA 1970-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1990 és 1996 között az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke volt, és ilyen minőségében részt vett az MTA Elnökségében is, továbbá 1995-ben a Doktori Tanács tagja lett.

Stefanovits Pált 1982-ben az Osztrák Tudományos Akadémia, 1984-ben a Leopoldina Akadémia, 1991-ben az Orosz Mezőgazdasági Akadémia, 1993-ban az Ukrán Tudományos Akadémia, valamint 1998-ban a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségein kívül a Magyar Talajtani Társaság örökös elnöke, és 1989 és 1996 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Stefanovits Pál fő kutatási területe a talajosztályozás, talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem volt. Elkészítette Magyarország több talajtérképét és részt vett a FAO és az UNESCO által szervezett Európa Talajtérkép szerkesztésében.

Munkásságát elismerték egyebek mellett Treitz Péter-emlékéremmel 1973-ban, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban, Akadémiai Aranyéremmel 1999-ben és Eötvös József-díjjal 2007-ben.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×