eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 21. szombat Tamás

Elhunyt Stefanovits Pál akadémikus

Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírű tudósa - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel.

Stefanovits Pál 1920-ban született Kassán. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát 1942-ben. Ezután a Földtani Intézetben, majd 1949-től az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézetébe dolgozott.

Több mint másfél évtizedes kutatóintézeti tevékenység után, 1965-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (jelenlegi Szent István Egyetem) Talajtani Tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést, megbízták a tanszék vezetésével, 1969 és 1975 között az egyetem rektorhelyettese volt, alapító vezetője a Környezetgazdálkodási Intézetnek, 1990-ben professor emeritusi címet kapott.

Stefanovits Pál tankönyvei ma is alapvetőek a talajtan oktatásában.

Stefanovits Pál 1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1967-ben megvédte akadémiai doktori értekezését, az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja és több éven át elnöke volt. Az MTA 1970-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1990 és 1996 között az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke volt, és ilyen minőségében részt vett az MTA Elnökségében is, továbbá 1995-ben a Doktori Tanács tagja lett.

Stefanovits Pált 1982-ben az Osztrák Tudományos Akadémia, 1984-ben a Leopoldina Akadémia, 1991-ben az Orosz Mezőgazdasági Akadémia, 1993-ban az Ukrán Tudományos Akadémia, valamint 1998-ban a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségein kívül a Magyar Talajtani Társaság örökös elnöke, és 1989 és 1996 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Stefanovits Pál fő kutatási területe a talajosztályozás, talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem volt. Elkészítette Magyarország több talajtérképét és részt vett a FAO és az UNESCO által szervezett Európa Talajtérkép szerkesztésében.

Munkásságát elismerték egyebek mellett Treitz Péter-emlékéremmel 1973-ban, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban, Akadémiai Aranyéremmel 1999-ben és Eötvös József-díjjal 2007-ben.

Címlapról ajánljuk
Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is
Orbán Viktor

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
Tovább drágulnak a telekom szolgáltatások vagy jön az árverseny?

Tovább drágulnak a telekom szolgáltatások vagy jön az árverseny?

A Magyar Telekom árfolyama majdnem megduplázódott idén, a 4iG sorra jelentette be űripari terveit és a cég elnöke, Jászai Gellért még Elon Muskkal is találkozott, a Yettel anyavállalatánál eközben megjelent egy új közel-keleti tulajdonos, és ősszel kiderült, hogy a hazai telekomcégek akciói még az inflációt is meg tudják mozgatni. Mutatjuk, hogy milyen éve volt a három nagy hazai távközlési cégnek és hogy mit hozhat a jövő, mire számíthatnak az előfizetők és a befektetők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×