Szeptemberben megállt a lakásárak emelkedése az ingatlan.com lakásárindexe szerint: országosan az augusztusi 0,4 százalékos havi drágulást stagnálás követte.

Budapesten az előző havi 0,7 százalékos csökkenés után további 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak. A fővárosi éves áremelkedés országosan 8,2, a fővárosban 3,3 százalékra lassult.

„A tavalyi drágulási hullám 2025 novemberében tetőzött, amikor országosan 18,4, Budapesten 24,1 százalékos éves áremelkedést mértünk. Idén szeptemberre az országos drágulás tempója kevesebb mint a felére, a budapesti nagyjából a hetedére csökkent. Ez az áremelkedés lassulását mutatja, az árak azonban továbbra is magasak: országosan egyelőre stagnálást, Budapesten kisebb árcsökkenést látunk” – mondta a közlemény szerint Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

• Budapesten a négyzetméterárak középértéke 1,41 millió forint,
• a legdrágább továbbra is az V. kerület, de az 1,99 millió forintos belvárosi medián négyzetméterár már a kétmilliós határ alatt marad.
• Utána következik az I. és a XII. kerület 1,87 millió, illetve 1,75 milliós medián négyzetméterárral.
  A legolcsóbb kerületek közé a XXIII., a XXI. és a XX. tartozik, sorrendben 958 ezer, 1,02 millió és 1,03 millió forinttal.
• A megyeszékhelyeken a budapestinél gyorsabb az éves drágulás: az összesített medián négyzetméterár 8,3 százalékkal, 872 ezer forintra nőtt.

Szeptemberben az eladók jóval nagyobb lendülettel kezdték az őszt, mint a vevők. A hónap végén emiatt már közel 150 ezer eladó lakás és ház szerepelt az ingatlan.com kínálatában, ami 11 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Az eladási kedv augusztushoz képest látványosan erősödött. Ezzel szemben a telefonos érdeklődések száma mindössze 1 százalékkal nőtt – közölte az ingatlan.com.

Az országos átlag mögött továbbra is kiugróak a különbségek. Augusztushoz képest így változott a kereslet:

• a lakásokra 6,4 százalékkal több,
• a házakra viszont 4,3 százalékkal kevesebb

érdeklődés érkezett a vevők részéről.

Az ingatlan.com szakértői szerint ebben szerepet játszhat, hogy a lakások vételárát még a magasabb négyzetméterárak ellenére is alacsonyabban lehet tartani a házakhoz képest, mivel a társasházi lakások alapterülete jellemzően kisebb.

Az élénkülést elsősorban Budapest hozta, ahol összességében 8,3 százalékkal, a lakások esetében pedig közel 10 százalékkal nőtt a kereslet. A megyeszékhelyeken, a városokban és a községekben ugyanakkor összességében 2–5 százalékkal csökkent az érdeklődés.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.