A szél- és a napenergia átalakításával nyert zöld áram időben kiszámíthatatlanul keletkezik. Az áramtermelés és felhasználás egyensúlyának felbomlása veszteségekhez vezet, a kiegyenlítéshez alkalmazott tározó erőművek építése pedig drága - áll a közleményben.

A Németországban kidolgozott "power to gas" megoldás szerint a "felesleges" árammal vizet kell bontani. A vízbontásból származó hidrogénnel a globális klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxidot metánná lehet redukálni. Az így előállított, de megújuló metán semmiben sem különbözik a földgáztól. Így a zöld áramból származó energiát a kisebb veszteséggel működő földgáz hálózatban el lehet szállítani a felhasználókhoz.

Az ötlet olcsó és hatékony kivitelezésére az SZTE biológusai dolgoztak ki javaslatot: a biogáz üzemeket ruházzák fel új funkcióval. A kutatások eredményeit a Biotechnology for Biofuels című szakmai folyóiratban publikálják.

Kovács Kornél professzor közölte, a biogáz erőművekben mikrobák milliárdjai dolgoznak a biomassza lebontásán, ami végül zömmel biogázzá, azaz metán és szén-dioxid keverékévé alakul. A több száz különféle mikroba között vannak azok is, melyek a folyamat utolsó lépéseként a hidrogén és szén-dioxid metánná alakításának reakcióját végzik el.

A hidrogén és szén-dioxid metánná alakítására - kis módosítással - a biogázüzemek alkalmassá tehetők.

A szegedi kutatók által kidolgozott fermentációs eljárással kiegészítve 90 százalék feletti hatékonysággal termeli a biológiai rendszer a metánt. Megoldásuk azzal az előnnyel jár, hogy a biogáz üzemek eddig különösebb értéket nem termelő tároló berendezései új funkciót kapnak, zöld áram hasznosító erőművekké léphetnek elő. Az olcsón kivitelezhető és üzemeltethető eljárás lehetővé teszi a megújuló energiatermelés növelését olyan technológiákkal is, amelyek kiszámíthatatlanul hullámozva állítanak elő elektromos energiát.