Infostart.hu
eur:
368.82
usd:
336.05
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

Először sikerült laboratóriumban emberi magzatot nevelni

Tudósoknak először sikerült laboratóriumi körülmények között, az anyaméhen kívül majdnem két hetes koráig nevelni egy emberi embriót. A kísérlettel páratlan betekintést nyertek az emberi élet legtitokzatosabb, kezdeti szakaszába.

Korábban csupán fejlődésének hetedik napjáig tudták megfigyelni az emberi embriókat, ezt követően beültették az anyaméhbe, hogy ott fejlődjön tovább. Ezúttal azonban brit és amerikai kutatók egy új laboratóriumi módszert alkalmaztak, amelyet korábban egérembriók anyaállat méhén kívüli nevelésénél próbáltak ki.

Az új technikával, amellyel az anyaméh biztosította feltételeket imitálták a laboratóriumi körülmények között, a kutatócsoportok szinte óráról órára figyelhették meg az emberi embrió növekedését, fejlődését 13 napon át.

"Ez a legrejtélyesebb szakasza az emberi fejlődésnek. Ez az időszak meghatározó a szervezet kialakulása szempontjából" - mondta el Magdalena Zernicka-Goetz, a Cambridge-i Egyetem professzora, a brit kutatás egyik irányítója. A professzor és kollégái fejlesztették ki az új laboratóriumi módszert, amellyel az amerikai kutatócsoport is dolgozott.

A két kutatócsoport, a brit és az amerikai szerdán, a Nature és a Nature Cell Biology című folyóiratban külön tanulmányban publikálták eredményeiket. A tudósok beszámoltak arról, hogy azok a sejtek, amelyekből az emberi test kialakul, hogyan hozzák létre egy beültetés utáni emberi embrió alapvető struktúráját.

"Az embrió fejlődése rendkívül összetett folyamat, és habár a mi módszerünk esetleg nem képes teljesen reprodukálni ennek a folyamatnak minden aspektusát, azt lehetővé teszi, hogy feltárjunk egy korábban nem ismert, fontos önszervező erőt" - jelentette ki Marta Shahbazi a Cambridge-i Egyetemről, aki szintén részt vett a kutatásban.

Mindkét kutatócsoportot meglepetésként érte, hogy az embriók a méhen kívül is képesek az "önszervezésre", vagyis arra, hogy elkezdjék kifejleszteni a kulcsfontosságú szerveket az anyától származó minden biológiai információ nélkül.

"Ez számomra ellentmondásos. Korábban úgy véltük, amint az embrió megtapad, kölcsönhatásba lépnek az anyai és az embrionális komponensek és ez szükséges az embrió fejlődésének következő lépéseihez" - mondta el Ali Brivanlou, a New York-i Rockefeller Egyetem tudósa, az amerikai kutatócsoport tanulmányának vezető szerzője. Az ő munkájukat a Nature ismertette.

A kutatás azonban nemcsak az emberi embrió fejlődéséről szolgál fontos ismeretekkel, hanem az in vitro megtermékenyítés és a regeneratív gyógyítás területének fejlesztéséhez is hozzájárulhat a tudósok szerint.

A kutatással kapcsolatban egyúttal felvetődött annak a nemzetközi törvénynek az esteleges felülvizsgálata, amely tiltja, hogy a tudósok két hétnél tovább emberi embriót neveljenek.

Zernicka-Goetz egy londoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy tengernyi új tudásanyaggal gazdagodhatnánk, ha laboratóriumi körülmények között csak egy pár nappal is tovább lehetne nevelni az emberi embriókat.

"Mielőtt megfontolnánk a jelenlegi törvény bármilyen megváltoztatását, nyilvánosan kell megvitatni annak előnyeit és hátrányait" - vélekedett Sarah Norcross, a meddőséggel és a genetikai betegségekkel küzdők érdekeit képviselő közhasznú brit szervezet, a Progress Educational Trust igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

A magyar válogatott egymást követő harmadik évben nem érte el első számú célját, ami 2026 kapcsán azt jelenti, hogy nem jutott vissza a csoportját megnyerve a Nemzetek Ligája A-divízójába. Ugyanakkor a második helyen végezve megőrizte erre a reményét, sőt, a második kalapba került a következő Eb selejtezőinek sorsolása előtt. Akkor hányas osztályzatot érdemel 2026-os teljesítményére Marco Rossi csapata? Négyest, az ötig terjedő skálán?
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Másfél hónapos mélypontig pofozták a forintot

Másfél hónapos mélypontig pofozták a forintot

A keddi gyengülés után szerdán sem kap erőre a forint: az euró jegyzése késő délutánra 368,5 fölé emelkedett, a dolláré pedig napközben 336 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. A piacokon egyre inkább árazzák a Federal Reserve decemberi kamatemelését, ami újabb másféléves mélypontra lökte az eurót, ez pedig húzta magával a forintot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×