Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő

Konkoly-Thege Miklós csillagász 100 éve halt meg

Száz éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója.

1842. január 20-án született Pesten egy gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen gyermekeként. A tehetséges, zenei és műszaki érzékkel, jó kézügyességgel megáldott fiú magánúton végezte középfokú tanulmányait. Szülei közigazgatási pályára szánták, 1857-től (érettségi hiányában rendkívüli hallgatóként) a pesti egyetemen tanult, a jogtudomány mellett a kémia, az ásványtan és a fizika (ez utóbbi Jedlik Ányos előadásában) kötötték le a figyelmét. 1860-tól Berlinben neves természettudósok, köztük a kitűnő csillagász, Johann Franz Encke óráit látogatta. 1862-ben jogi diplomával a zsebében nyugat-európai körúton tanulmányozta a neves obszervatóriumokat és az optikai műszereket készítő műhelyeket. Érdeklődésből hajógépészi, hajóskapitányi és mozdonyvezetői képesítést is szerzett.

Szülei kívánságára 1867-ben Komárom megye aljegyzője lett, de a hivataltól hamar megvált, idejét és vagyonát inkább a csillagok tanulmányozásának szentelte. 1869-ben a Komáromhoz közeli ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) birtokán lelkes magánemberként kezdte el építeni csillagdáját. A külföldi műhelyekből hozatott műszereket ő maga is tökéletesítette, később már szinte csak az optikai alkatrészeket vásárolta külföldön, a távcsövek mechanikáját saját műhelyében készítette el. A fényképezés csillagászati alkalmazásában is jelentős eredményeket ért el. Magáncsillagdáját kitartó munkával és tudós munkatársak (köztük Kövesligethy Radó) bevonásával nemzetközi hírű obszervatóriummá fejlesztette.

1871-ben megkezdett tudományos megfigyelései során a fizikai csillagászat (asztrofizika) területén ért el fontos eredményeket. A napészlelés mellett a bolygók rendszeres megfigyelésével, a csillagszínképek tanulmányozásával és katalogizálásával, valamint az üstökösszínképek vizsgálatával foglalkozott. Az elsők között sikerült megfigyelnie több meteor színképét. 1875-ben a meteorrajok észlelésére egy évtizeden át működő országos meteorhálózatot szervezett. Az elsők között készített üstökösspektrumot, többek között magáról a Halley-üstökösről is, vizsgálata a spektrum fő vonásaira és változásaikra egyaránt kiterjedt. Megfigyeléseiről folyamatosan beszámolt akadémiai értekezéseiben, majd az 1879-1894 között saját kiadásában, 16 kötetben megjelentetett német (később kétnyelvű) Beobachtungen angestelt am Astrophysikalischen Observatorium in OGyalla in Ungarn című kiadványában. Ez utóbbi és más csillagászati publikációi az egész világon ismertté tették obszervatóriumának működését. Lelkesedése másokat is az égbolt megfigyelésére ösztönzött, közreműködésével több új hazai csillagvizsgáló létesült.

Amatőrként került kapcsolatba a meteorológiával is. Ógyallai birtokán már 1867-ben felszereltetett egy meteorológiai észlelőállomást, ahol helyet biztosított a jó barátja, Schenzl Guidó által megalapított Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Központi Intézet földmágnességi méréseket végző műszereinek is. A Schenzl halála után háttérbe szoruló meteorológiai kutatásokat az akadémia 1890-ben a kiváló és állhatatos szervezőként ismert Konkoly kinevezésével kívánta fellendíteni, és ő beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A meteorológiát nagy mezőgazdasági jelentőségére hivatkozva - nem kevés politikai érzékkel - a mezőgazdasági minisztériumhoz helyeztette át, az intézethez csatoltatta a vízügyi szolgálat csapadékmérő állomásait, 1891-ben megindította az időjárás-előrejelző szolgálatot, és térképes napi időjárás-jelentéseket adatott ki. Intézkedéseivel a korábban szerény gazdálkodású intézet költségvetési támogatását tizenötszörösére növelte. Ógyallán helyet adott a megépítendő nagy meteorológiai és szeizmológiai obszervatóriumnak. Huszonegy év után, 1911-ben vonult nyugdíjba, ekkorra készült el az intézet új budapesti székháza, amely ma is az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.

A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság (1881-ben a londoni Royal Astronomical Society) is tagsággal ismerte el. 1887-ben I. Ferenc József a III. osztályú osztrák császári Vaskorona-renddel tüntette ki, megkapta a Mária Terézia-aranyérmet, 1913-ban a Ferenc József Rend középkeresztje a csillaggal fokozatát.

A politikai életbe 1896-ban Tata országgyűlési képviselőjeként tért vissza, sikerült elérnie, hogy jól felszerelt ógyallai csillagvizsgálóját a magyar állam vegye át. Az 1899. május 16-án kelt ajándékozási szerződés értelmében jött létre az ógyallai Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium, a magyar tudománytörténet első állami kézben lévő csillagászati intézete, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének jogelődje. 1969-től az ógyallai csillagvizsgálóban működik a szlovákiai csillagvizsgálók módszertani központja.

Az obszervatórium alapítója 1916. február 17-én, hetvennégy éves korában Budapesten hunyt el. Emlékét a Konkolya nevű kisbolygó is őrzi.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×