Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő

Kissé bizarr volt az ötvenezer évvel ezelőtti csúcsragadozó

Félelmetes csúcsragadozó volt ötvenezer éve az ausztrál erszényes oroszlán, amely éles karmaival könnyedén mászta meg a sziklákat és a fákat is - ismertette egy új kutatás.

Egy csontmaradványokkal teli barlangban bukkantak rá tudósok az "anatómiailag bizarr" ragadozó karmainak nyomaira. A már kihalt ausztrál erszényes oroszlán, a Thylacoleo carnifex a kontinens csúcsragadozója volt ötvenezer éve, amikor az emberek elkezdték benépesíteni.

Az állat több mint száz kilogrammot nyomhatott, éles karmai és erős állkapcsa volt, fogazata pedig alkalmassá tette, hogy áldozatai, az óriás kenguruk vagy az orrszarvúméretű növényevők, mint a diprodon, és akár az emberek húsát is szétmarcangolják. A tudósok megegyeztek abban, hogy az ősállat félelmetes lehetett, az azonban vitatott volt, hogy vajon tényleg tudott-e fára vagy sziklára mászni.

Egyes kutatók úgy vélték, az állat anatómiai felépítése arra utal, hogy képes volt erre, mások azonban azt állították, túl nagy volt a súlya ahhoz, hogy képes legyen magasra felkapaszkodni.

A Flinders Egyetem paleontológusai egy nyugat-ausztráliai barlangban találtak választ a kérdésre, ahol az erszényes oroszlán csontjait és több ezernyi karomnyomát fedezték fel. A fiatal példányok a barlang kijáratát egy csaknem függőleges sziklafalon felmászva közelíthették meg, a karomnyomokból pedig két dolog is világos: ezek az állatok remekül másztak és kicsinyeiket barlangokban nevelték.

A kutatást vezető Gavin Prideaux professzor szerint az erszényes oroszlánok a sziklafalon át másztak ki, nem a hosszabb, kevésbé meredek utat használták a barlangból való a kijutáshoz. "Most már bizonyosan állíthatjuk, hogy tudtak mászni. És ha tényleg ilyen jól másztak a sötétben, a föld alatt, miért ne tudtak volna a fákra is fölkapaszkodni. Nagy veszélyt jelenthettek az Ausztráliába elsőként megérkező emberekre" - mondta.

A kutatók a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban leírják, hogy a karomnyomokat a Margaret folyó mentén fekvő Tight Entrance barlangban találták meg. A kilencvenes évek közepén sikerült azonosítani a barlangban lévő csontmaradványokat, amelyek Prideaux professzor szerint már kihalt, 30-150 ezer évvel ezelőtt élt nagytestű emlősök csontjai voltak.

A professzor 1996 és 2008 között több expedíciót vezetett a barlanghoz, hogy fosszíliákat gyűjtsön, a kutatómunka közben bukkant rá a karomnyomokra.

Prideaux és tanítványa, Samuel Arman, a tanulmány vezető szerzője eredetileg hét fajt - köztük az erszényes oroszlánt és a tasmán tigrist (erszényes farkast), valamint a tasmán ördögöt - is felvették a listájukra, amelyek a karomnyomokat hagyhatták. Arman professzor mai állatkertek és rezervátumok lakóinak harapás és karomnyomát is összegyűjtötte, hogy összehasonlítsa a barlangi maradványokkal.

A tesztek eredményeként a lista az erszényes oroszlánra és a tasmán ördögre szűkült le. Ekkor a barlangban talált több mint tízezer csontot kezdték vizsgálni harapás és karomnyomok után kutatva, és ezzel kizárták a tasmán ördögöt is.

Armannak a csontmaradványok nyomán sikerült modelleznie az erszényes oroszlán mancsát, és a modell karmolása jól egybevágott a barlang falán talált karomnyomokkal.

Mint Prideaux elmondta: az erszényes oroszlánok 46 ezer éve haltak ki, de korábban az egész kontinensen előfordultak, tehát valószínűleg más barlangokban is meg lehetne találni a karomnyomaikat.

Judith Field, a kihalt nagytestű emlősök szakértője, a New South Wales Egyetem tudósa egyetértett abban, hogy tényleg az erszényes oroszlán karomnyomait fedezték fel a tanulmány szerzői. Dicsérte a kutatásban használt módszereket és elismerte, hogy a tudósok nagy felfedezést tettek, ugyanakkor rámutatott, hogy a tanulmány több megállapítása spekuláción alapul, az erszényes oroszlánok viselkedését, életmódját empirikus adatokkal is alá kell támasztani, amihez további kutatásra van szükség.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×