Infostart.hu
eur:
365.5
usd:
325.97
bux:
137165.79
2026. október 9. péntek Dénes

Robog a Föld felé a nagy tömegű kisbolygó

Az oroszországi Cseljabinszk felett 2013-ban a légkörbe csapódott aszteroidánál majdnem kétszer nagyobb átmérőjű kisbolygó közelít a Föld felé: a 2013 TX68-as jelzésű aszteroida március 5-én lesz a legközelebb a bolygónkhoz, de szabad szemmel nem lehet majd látni.

Hogy pontosan mennyire közelíti majd meg a Földet, abban a csillagászok is bizonytalanok: 17 ezer kilométeres közelségbe is kerülhet, de lehet, hogy 14 millió kilométernyire marad. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában elmondta, hogy a 17 ezer kilométeres távolság csillagászati értelemben közeli. Mint hozzátette, a Hold pályáján belülre merészkedő égitestekkel való találkozás mindig közelinek számít.

A kutatók 2013-ban fedezték fel a harminc méter átmérőjű, nagy tömegű kisbolygót, amelyről akkor - sajnálatos módon - nagyon kevés megfigyelés született. A szakember szerint emiatt elég bizonytalanok a pályaszámítások: a legvalószínűbb közelítés nagyjából másfélszeres Holdtávolságnak - 500 ezer kilométernek - felel meg, ami biztonságos távolságot jelent. Hozzátette, hogy a 2013 TX68-as jelzésű aszteroida, akárcsak bolygónk, a Nap körül kering és mindig más távolságban száguld el mellettünk.

Mizser Attila szerint ma már nagyon sok kisbolygót ismerünk a Naprendszerben. A katalogizált példányok száma jóval meghaladja az 500 ezret, és emiatt nem lehet mindegyikükre megfelelő gondot fordítani, ráadásul ez technikailag sem lehetséges, hiszen egy apró égitest csak akkor látható, ha viszonylag közel - csillagászati léptékkel néhány tízmillió kilométerre - van a Földtől.

A 2013 TX68-as aszteroida nagyon halvány lesz, amikor március 5-én megközelíti a bolygónkat, ezért szabad szemmel nem lehet majd látni, nagyon komoly felkészültségű amatőr csillagászok azonban esetleg meg tudják örökíteni.

A szakember szerint az aszteroidák megfigyelése - amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és még jó néhány megfigyelőhálózat is végez - egyrészt az égitestek keletkezési idejének feltérképezése, másrészt biztonsági szempontból is fontos. A cél, hogy megmondjuk, mikor van esély valamilyen égitest becsapódására - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mindez ma még gyermekcipőben jár.

"A cseljabinszki becsapódás például egyszer csak megtörtént. Vannak égitestek, amelyeket egyelőre nem tudunk előre jelezni, mert annyira kicsik, halványak, hogy észleléstechnikailag nem lehet őket időben, vagy egyáltalán megfigyelni" - magyarázta Mizser Attila.

Három évvel ezelőtt, 2013 februárjában egy nagyjából 17 méter átmérőjű meteor robbant fel Közép-Oroszország felett, 10-15 kilométeres magasságban: a robbanás okozta lökéshullámok következtében betörtek az ablakok, megrongálódtak az épületek és mintegy 1200 ember sérült meg.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Fontos változásokról állapodtak meg az uniós kézipoggyász-rendszer átalakításakor, a jelenlegi tervek szerint egy normál jeggyel két csomagot vihetnénk fel külön díj nélkül. De változik az utasok ültetési rendjére, valamint a kártérítésekre vonatkozó szabályozás is – ezekről beszélt az InfoRádióban az Egek ura blog szerkesztője.

Dénes Ferenc: a külföldi sztárjátékosokat is hátrányosan érintheti az ekho-módosítás

2027-től jelentősen csökken a hivatásos sportolók kedvezményes ekhós adózásának felső határa, ami a magasabb fizetésű játékosokat és klubokat érintheti leginkább. Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiában úgy vélte, hogy kevésbé lehet vonzó a magyar sport a külföldi játékosoknak, miközben a támogatási rendszer tervezett átalakítása főként a kisebb és közepes klubokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Sorra jelennek meg baljós jelentések az európai államoktól: Németország után a dán hírszerzés is növekvő orosz hibrid hadviselésre figyelmeztet, a Moszkvával egyébként jó kapcsolatot ápoló Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig üzemagyaghiányra. A harctereken továbbra is a drónháború dominál, Ukrán jelentések szerint most a Yandex orosz IT vállalat adatközpontját sikerült kilőni. Donald Trump amerikai elnök ismét megszólalt az orosz pestiskutató retélyes halála ügyében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×