Infostart.hu
eur:
367.69
usd:
335.06
bux:
144130.62
2026. november 18. szerda Jenő

Az erdőtelepítés nem enyhítette, hanem erősíthette a felmelegedést Európában

Nem enyhítette, hanem erősíthette a felmelegedést az erdőtelepítés Európában, mivel az őshonos fák helyét nagy területen vették át a sötétzöld fenyőerdők - állapította meg egy új tanulmány.

A változás 0,12 Celsius-fokkal emelte az európai nyarak hőmérsékletét 1750 óta, mivel sok ország telepített fenyőerdőket, amelyek sötét színe magába zárja a nap melegét - írták a tudósok a Science tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

A világosabb, szélesebb levelek - mint a tölgyfáé vagy a nyíré - több napfényt vernek vissza, ám a gyorsan növő, sokféle célra felhasználható fenyőfélékkel szemben teret vesztettek.

Európa erdőterülete 10 százalékkal növekedett 1750 óta, ám "két és fél évszázad erdőgazdálkodás nem hűtötte az éghajlatot" - írták a kutatást vezető francia Klíma- és Környezettudományi Laboratórium munkatársai.

A fák elnyelik a legfontosabb üvegházhatású gázt, a fosszilis üzemanyagok és tüzelők égetéséből származó szén-dioxidot a levegőből, miközben növekednek.

"A szén-dioxid azonban nem minden" - fogalmazott Kim Naudts, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint más tényezőket: az erdők színét, a nedvesség és a talaj változásait is figyelembe kell venni a telepítéskor.

Az európai erdők 1750 óta görögországnyinál nagyobb területtel, 196 ezer négyzetkilométerrel nőttek, 2010-re elérték a 2,13 millió négyzetkilométeres kiterjedést.

Ugyanebben az időben a tűlevelű erdők 633 ezer négyzetkilométerrel nőttek, a lombhullatók területe 436 ezerrel csökkent.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×