A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint a kültéri légszennyezettség már most évente nagyjából 3,3 millió ember halálát okozza világszerte. Ezen halálesetek többsége Ázsiában történik, ahol a háztartási eredetű, így fűtésből és sütésből származó kibocsátás komoly hatással van az emberek egészségre.

A szakértők szerint megfelelő intézkedések hiányában a jelenlegi mutatók duplájukra emelkedhetnek a következő 35 évben. "Ez kimagasló számadat" - mondta a tanulmányt vezető Jos Lelieveld, a mainzi Max Planck Kémiai Intézet munkatársa. Mint hozzátette, "néhány országban a vezető halálokok közé tartozik a levegőszennyezettség, sok másikban pedig jelentős problémaként kezelik".

A légszennyezettséggel összefüggő halálozások leggyakoribb oka szívbetegség, agyi érkatasztrófa és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), de összefüggésbe hozták már a tüdőrákból és akut légúti fertőzésekből eredő halálozással is.

A kültéri légszennyezettség egészségre és halálozási arányokra gyakorolt hatásának globális vizsgálata nem egyszerű feladat, részben azért, mert nem mindenhol ellenőrzik a levegőminőséget és mert a szennyező részecskék mérgező hatása a forrásuktól függ.

Lelieveld és csapata ezért egy globális légkörösszetételi modellt, népességi adatokat és egészségügyi statisztikákat vetett össze, hogy megvizsgálják a kültéri légszennyező anyagok, elsősorban a 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű finom porszemcsék korai halálozáshoz való relatív hozzájárulását.

Az eredmények azt mutatják, hogy Indiában és Kínában például a fűtésből és sütésből származó kibocsátás számlájára írható a légszennyezettséggel összefüggő halálozások jelentős része, míg az Egyesült Államok nagy részén és néhány másik országban, a közlekedésből és áramfejlesztésből származó emisszió számít kritikusnak.

Az Egyesült Államok keleti részén, Európában, Oroszországban és Kelet-Ázsiában a mezőgazdaságból származó kibocsátás a legfőbb forrása a 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű finom porszemcséknek, amelyek az ember tüdejébe jutva betegséget és halált okozhatnak.