A tizenkettedik kiadás sok ember sok évi áldozatos munkájának eredménye, melyet nagyrészt társadalmi munkában végeztek - méltatta a kötetet az MTA elnöke. Lovász László emlékeztetett arra, hogy nemzeti identitásunk és összetartásunk egyik legerősebb kötőanyaga a magyar nyelv, az akadémia alapítása is annak ápolásához fűződik.

A nyelv szabályait az elmúlt két évszázadban az MTA bizottságai gondozták; az új szabályzat kidolgozása az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának feladata volt - mondta el Lovász László.

Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára közölte, hogy még ma valamennyi köznevelési intézménynek eljuttatják a szabályzat változásainak gyűjteményét online formában, majd a kötetet is.

"Elvárásunk, hogy a változásokat mihamarabb építsék be a tanításba" - szögezte le, hozzátéve azonban, hogy legalább kétéves türelmi időt biztosítanak az új szabályzat számonkérésében, az érettségi vizsgadolgozatokban így a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig mindkét kiadás szerinti helyesírást el kell fogadni.

A már megjelent tananyagokat nem szükséges rögtön átdolgozni, de az új tankönyvek természetesen már az új helyesírás szabályai szerint fognak megjelenni - közölte Sipos Imre.

Prószéky Gábor, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a helyesírási szabályzat nem törvény, hanem ajánlás, csakúgy, mint például az illemszabályok.

A helyesírási rendszer nem cél, hanem eszköz, amely az akadálytalan nyelvhasználatot kell, hogy szolgálja - mutatott rá a nyelvész, hozzáfűzve: nem lett volna kívánatos a helyesírási rendszer nagyszabású átdolgozása, mert az megnehezítené a mindennapi írásgyakorlatot; ezért nem lett volna értelme megszüntetni az ly használatát, mert azt véleménye szerint mindenki ismeri, problémák az egybe- és különírással szoktak lenni.

A mostani szabályzatban nincs jelentős változás, de megengedőbb, pontosabb, követhetőbb. Voltak olyan szabályok például, amelyek nem módosultak, de nem ártott rögzíteni alkalmazásukat egy újonnan feltűnt szóval is, így például most mindenki számára egyértelmű lesz, hogy nem kell kötőjel a facebookozás szóba. A bonyolult szabályokkal leírható esetek - például a Batthyány név elválasztása - nem a tanulók frusztrálására, hanem elsősorban a lektorok segítésére szolgálnak, ezért kívánatos lenne, ha az iskolai számonkérések sem ezekre koncentrálnának - hangsúlyozta.

A helyesírást a gyakran látott minták alapján sajátítjuk el, ám a mai világban a gyakori alakok sem feltétlenül követik a normát - mondta Prószéky Gábor, aki elárulta azt is, hogy a középiskolai diákok számára didaktikusabb megközelítésű kiadás megjelentetését is tervezik.

Keszler Borbála, a bizottság korábbi elnöke felidézte, hogy a szabályzat előző kiadása csaknem három évtizeden át szolgálta használóit.

A bizottság 2003-ban látta úgy, hogy már nem elég egyes szavakat elhagyni vagy beilleszteni a szabályzatba, hanem a szabálypontok felülvizsgálatára is szükség van. A szabályzat szövegének megismertetése, az arról szóló konzultáció 2008-ban kezdődött, ennek tapasztalatai nyomán az új változatot 2011 júniusában fogadta el a bizottság. Ezután kezdődött az elvi kérdések megvitatása, majd a következő három évben a szótári rész kidolgozása - tette hozzá.

Keszler Borbála elmondta, hogy az új kiadásban törekedtek a fogalmazás pontosítására, javítására, a példaszavak esetében listák közlésére, valamint egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tételére, miközben kikerült néhány, nem a helyesírás körébe tartozó pont, például a postai címzések.

Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait ezentúl kétféleképpen lehet írni, nem kötelező az elseje, elsejei szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, ahogy megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.

Nem változott az a szabály, amely szerint a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzó kettőzött betűre egyszerűsödik (például orral), tulajdonnevek esetében azonban már nem lesz érvényesíthető (Mariann-nal, Tallinn-nak, Szerelmes szonett-tel). Tulajdonnevek toldalékolásában a képzőszerű utótagokat (-fajta, -féle, -szerű) nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat, az ésszerűt felváltja például az észszerű.

Keszler Borbála elmondása szerint törekedtek arra, hogy a szabályzatot közelítsék a mindennapi nyelvhasználathoz, így került a szótárba árboc helyett árbóc, biennále helyett biennálé, bura helyett búra vagy samanizmus helyett sámánizmus, ahogy egybeírandó már a nagyratörő vagy a tenyérbemászó.

Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója közölte: a szabályzatot nemcsak nyomtatva, hanem az összes lehetséges elektronikus platformon is publikálják és ellátják az összes kényelmi funkcióval; az okostelefonos applikációk szeptember végéig jelennek meg, de az új szabályzat alapján működik már a www.helyesiras.mta.hu tanácsadó portál is.