A Bridger-formációból, a korai eocén kori üledékes kőzetekből előkerült leletről a PLOS ONE szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány.

A paleontológusok meggyőződése szerint a Babibasiliscus alxi lehet a sisakos baziliszkuszok legkorábbi ismert képviselője. A vízen járási képesség alapján Jézus-gyíkként is ismert hüllő a Corytophanidae-család tagja volt, e hüllők evolúciója kevéssé ismert, mivel nagyon kevés fosszília került napvilágra - olvasható az eScienceNews hírportálon.

A 60 centiméteres gyík a feltételezések szerint nappali életmódot folytatott, és előszeretettel időzött a fákon. A szemöldöktájékon húzódó csonttaréj mérges "arckifejezést" kölcsönzött a hüllőnek, másrészt védte szemeit a napsugaraktól. Apró fogainak mindegyike 3-3 tűhegyes csúcsban végződött, vagyis étlapján egyaránt szerepeltek kígyók, gyíkok, halak, rovarok, növények. Pofacsontjainak mérete alapján azonban nagyobb zsákmánnyal is sikeresen megbirkózott.

Míg a jelenkori sisakos baziliszkuszok Mexikó déli részén, valamint Dél-Amerika északi vidékein honosak, 48 millió évvel ezelőtt őseik élőhelyei sokkal északabbra húzódtak, "Wyoming" búja növényzetű, mocsaras vidékeit kedvelték.

A lelettel kapcsolatban Jack Conrad, a tanulmány szerzője hangoztatta, hogy 48 millió évvel ezelőtt "Wyoming" éghajlata a trópusok mai klímájának felelt meg.

"A fosszilis leletek fontos tanulságul szolgálhatnak a globális felmelegedés időszakában" - figyelmeztetett Jack Conrad.