A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst követő Rosetta fedélzetén lévő Osiris kamerarendszer március közepén rögzítette a porsugarat, amikor az űrszonda mintegy 75 kilométer távolságra volt az üstököstől

"Először sikerült közvetlenül megfigyelni egy új porsugár születésének pillanatát. Ez a megfigyelés segíteni fog minket abban, hogy megfejtsük az üstökös eddig nem teljesen értett aktivitását" - hangsúlyozta Ekkehard Kührt üstököskutató, aki a Német Űrügynökség részéről a Rosetta-missziót vezeti.

A felvétel különlegessége, hogy a porszökőkút az üstökös árnyékos oldalán keletkezett. Az üstökös napos oldalán rendszeresen lövellnek port ilyen szökőkutak a világűrbe.

Az elkövetkező hetekben a 67P/Csurjumov-Geraszimeko üstökös aktivitása folyamatosan erősödik. Amint közeledik a Naphoz, felülete felhevül, úgyhogy egyre több gázt lövell a világűrbe, amely magával ragadja a port. Az üstökösök általában nem porból, hanem gázból "termelnek" többet. Az égitest akkor lesz a legaktívabb, amikor eléri a perihéliumot, vagyis pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját. Négy hónap múlva, augusztus közepén kerül legközelebb a Naphoz, de már az üstökös csóvája most körülöleli. Napos oldalán már egészen jól felismerhető a por szökése.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a Rosetta egy "folyamatosan működő porszökőkutat" rögzített, vagy csak egy rövid idejű kitörést.

A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, ennek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe.